43037. lajstromszámú szabadalom • Csőtörés esetén önműködően záródó szelep
— 2 — tódul, de ezáltal a nyomás lényegesen csökken a csővezeték végén ós így a (H) segédcsővezeték közvetítése folytán természetesen az (I) hengerben is. Az (L) karon elhelyezett (M) súly, mely a (C) rúdon lévő (K) csapszög közvetítésével a (J) dugattyút állandóan terheli, úgy van megválasztva, hogy abban az esetben, ha a nyomás a dugattyú alatt bizonyos megengedett minimum alá csökken, a dugattyút lenyomja s ezáltal a (B és Bl) szelepeket elzárja, miáltal gőznek a törés helyén való további kiáramlása lehetetlenné van téve. Látjuk tehát, hogy valahányszor az (F) csővezetékben a nyomás bizonyos minimum alá sülyed — már pedig minden csőtörésnek ez a föltétlen következménye — az (M) súly a (B és Bl) szelepeket lezárja. A lezárás lökésszerűen nem történhet, mert a (J) dugattyú csak oly gyosan sülyedhet lefelé, amily gyorsan az (I) hengert és (H) segédcsővezetéket kitöltő kondenzált víz távozik. A víz távozásának sebessége az (M) nyílás nagyságától függ. Ámde az (N) nyílás úgy választható meg, illetve megfelelő szerkezet által úgy szabályozható be, hogy a (B, Bl) szelepek zárása gyorsan, de mégsem lökésszerűen történjék. Az (N) nyílást célszerű az (I) henger fölső részében alkalmazni, miáltal a hengerben összegyűlő levegő kibocsátására külön csap alkalmazását elkerüljük. (ty orsó arra szolgál, hogy azzal a szelepek maximális nyitását korlátozhassuk, s hogy a készüléket elzárószelep gyanánt is használhassuk. Az elzárt (B, Bl) szelepek újból való megnyitása kisebb készülékeknél azáltal történik, hogy az (L) kart egyszerűen fölemeljük, nagyobbaknál pedig azáltal történik, hogy egy megfelelő segédszelep nyitása által a gőzt az (A) térből az (E) térbe bocsátjuk. Miután a készülék a rendes üzemben is úgyszólváil állandóan, de legtöbb esetben reggel, délben és este működik, tehát állandó természetes megfigyelés és így kellő fölügyelet alatt áll. Az (I) henger és (J) dugattyú a tömszelence súrlódás elkerülése végett megfelelő membrános szerkezettél is helyettesíthető. Ugyancsak variálható a szerkezet oly módon is, hogy a (H) segédcsővezetékben uralkodó nyomás ill. az ezáltal működtetett (J) dugattyú nem szolgál az (M) súly fölemelésére, hanem annak ill. a (C) rúdnak csupán fölemelt helyzetben való megakasztására szolgál. Ilyen kivitel esetén a megfelelő nyomás-csökkenés a megakasztást oldja és így a súly a szelepeket vagy más elzáró szerkezeteket zárja. A (H) csőben ill. az (F) vezetékben uralkodó nyomás által befolyásolt dugattyú vagy membrán azonban elektromos kontaktust is működtethet, mely a megakasztás oldására szolgáló elektromágnest közvetlenül vagy relais segélyével áramkörbe iktatja. Ebben az esetben a (H) segédcső igen rövid lehet vagy el is maradhat, hanem a gőznyomás által működtetett kontaktust a biztosítandó vezeték azon pontján vagy pontjain helyezzük el, ahol a gőznyomás csökkenést ellenőrizni akarjuk és csupán az elektromos vezetéket vezetjük vissza a zárószelephez. Különben is. megjegyzendő, hogy a (fi) csövet is több ponton köthetjük össze az (F) vezetékkel. • A (H) cső egy vagy több pontján beiktatott kibocsátószelepek segélyével a gőzvezeték bármely pontjáról gőzkibocsátás által eszközölhetjük a zárószelep bezáródását. SZABADALMI IGÉNY. Csőtörés esetén önműködően elzáró készülék, jellemezve azáltal, hogy á védendő csőszakasz végéhez közel uralkodó nyomás megfelelő átvitel segélyével olyan állandó erőt (súly, rúgó stb.) elllensúlyoz akár közvetlenül, akár rögzítés közvetítésével, mely a készüléket elzárni törekszik, jellemezve továbbá még azáltal is, hogy a zárás lökésszerű lefolyásának megakadályozására folyadék kataraktus, szolgál. (1 rajzlap melléklettel^ -U« NÉAZVÉNYTARSASAG NYOMOÁJ* BUOAÍBBTBK.
