43031. lajstromszámú szabadalom • Önműködően töltött visszafutó csővel bíró löveg

A hátsó (tl) lánckerék tengelyére egy második, kisebb átmérőjű (ul) lánckerék van fölhúzva, mely a (tl) lánckerékkel össze van kötve. Ezenkívül az (ill) léc mellső végén még egy, az (ul) lánckeréknek meg­felelő (u2) lánckerék van ágyazva, eme lánc­kerekek fölött pedig a három (u3) mozga­tóval ellátott (U) lánc van vezetve. Ez a lánc szolgál a (T) lánc mozgatá­sára. A (tl) és (ul) lánckerekek áttevési viszonyai olyanok, hogy a (T) lánc egyik mozgatója az (ill) léc hosszával, vagy he­lyesebben a (T) lánc félhosszával egyenlő hosszúságú utat? tegyen meg ezalatt, mi­alatt az (U) lánc a cső visszafufásának meg­felelő utat tesz meg. A (J) adogató alsó részén, az (i3) csuklók közelében és ezek tengelyével párhuzamosan egy (mtO) hasítékkal ellátott, elől nyitott üreges (M) henger van fölerősítve, melynek feneke a (L) töltőrúgó támasztékát képezi. Az üreges (M) henger ím4) furatában egy második, hátrafelé nyitott üreges henger, az (N) tolattyú van elrendezve, mely az (L) töltőrúgó második (mozgó) támasztékát képezi. Az (N) tolattyú alsó oldalán az (n3)nyu­gasz van kiképezve, fölül pedig az (mlO) hasítékon átnyúló (nlO) kar. Ez az (nlO) kar arra szolgál, hogy az (U) lánc (u3) mozgatóival kapcsolódjék és a láncot a (w) nyíl (36. ábra) irányában mozgassa. Ebből a célból oldalt kiálló, rúgónyomás alatt lévő <nll) kilinccsel van fölszerelve (39. és 40. ábra), mely az (u3) mozgatók elől kitér, mikor az (N) tolattyú a lövegcső visszafu fá­sának irányában mozog, de eme mozgató mögé fekszik és az (U) láncot magával viszi, mikor az ellenkező irányban mozog. Az (nlO) karnak (ni2) csapja van, mely a (V) kitérővel működik együtt. Ez utóbbi az (E) tok (eJ) közfalán megerősített (e6) tartóra van szerelve és az (u) nyíl (35. ábra) irányában forgatható, de ellenkező irányban nem. A (V) váltót egy meg nem rajzolt rúgó a 35. ábrán látható helyzetben törekszik tartani. Az (nl 2) csap a váltóhoz viszonyítva oly helyzetet foglal el, hogy a váltót oldalt ' eltolja, mikor az (N) tolattyú a cső vissza­futásának irányában mozog, azonban a váltó mögé fekszik és ennek mentén csúszik, mi­kor az (N) tolattyú hátsó állásából előre mozog. Annak következtében, hogy az (n!2) csap a (Y) váltó mentén csúszik, az (N) tolattyú és evvel egyidejűleg az (M) üreges henger és az egész (J) adogató akként for­dul el, hogy az (il) töltőcsésze a lövegcső mögé kerül. Mikor az adogató elfordulását befejezte, az (il2) csap a (V) váltóról lecsú­szik (38. ábra). Hogy az (L) töltőrúgó megfeszüljön, az (Al) fenékdarabon egy (alO) kar van alkal­mazva, melynek az (al2) rúdon egy. rövid (all) dugattyúja van. Eme dugattyú átmé­rője kisebb, mint az (N) tolattyúé és oly helyzetet foglal el, hogy tengelye akkor, mikor az adogató töltényfölvevő helyzetben van, az (N) tolattyú tengelyének megnyúj­tásába esik. Mikor a töltőrúgó megfeszítve nincs, az (N) tolattyú az adogató helyzeté­nek megfelelően az (all) dugattyúra, vagy az (alO) kar lehajlított végére fekszik. Mi­kor a lövegcső visszafut, az (N) tolattyú az (L) rúgó megfeszülése közben az üreges (M) hengerbe betolódik és az (al2) rúd az (M) üreges henger (mlO) hasítékába, az (all) dugattyú pedig a henger furatába lép be. Hogy az (N) tolattyú hátsó végállásában rögzíthető legyen, egy (e9) elreteszelő emelő van alkalmazva, mely akkor, mikor az ado­gató a töltényfölvevő helyzetben van, az (M) üreges hengerbe belenyúlik és a tolattyú (n3) nyugaszával kapcsolódik. Az (e9) el­reteszelő emelő az (E) tok alsó falán meg­erősített (e7) csapágyba ágyazott (e8) ten­gely körül forgatható, az (elO) rúgó pedig az elreteszelő emelő (ell) orrát az (e7 csapágy (el2) kiugrásával tartja érintkezés­ben (34. ábra). Az (e9) elreteszelő emelő (e8) tengelye az (el) közfalon megy át és ebben, valamint az (E) tok jobb oldalfalában van ágyazva. Az (e8) tengely eme megnyújtására egy (Q) emelő van fölékelve, melynek (q2) ütköző­fölülete van (35. ábra) és melynek helyzete ' és alakja olyan, hogy a závárzat nyitásánál

Next

/
Thumbnails
Contents