43028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolaj frakcionálására

Megjelent 1908. évi szeptember hó 29-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI |Em HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48028. szám. XI/b. OSZTÁLYEljárás kőolaj frakción ál ás ár a. WELLS WILLET CASEY ÉS WELLS FRANK ELW00D MÉRNÖKÖK COLUMBUSBAN. A bejelentés napja 1908 január hó 24-ike. Jelen találmány tárgya bármilyen kőolaj finomítására szolgáló eljárás, annak bomlása vagy lényeges veszteségek nélkül. Eddig a kőolajat világító és kenő anyag gyanánt való fölhasználására frakcionált desztilláció és a desztillátumoknak kémiai finomítás útján dolgozták föl. Minthogy a kőolaj oly alkatrészek benső elegyéből áll, melyek közönséges hőmérsékletnél nem kondenzálható gázalakú halmazállapottól egészen szilárd halmazállapotig változnak, eddig nem sikerült ezt teljes mértékben a forgalmi követelményeknek megfelelő különböző sűrűségű frakciókká földolgozni. Ismeretes, hogy hevítés útján még vákuum vagy gőz segítségével sem lehetséges a kőolajból oly gőzöket kiűzni, melyek az összes számbavehető gőzfeszültséggel bíró alkatrészeket magukba ne foglalják; ismeretes továbbá, hogy azon adhézió, ill. molekuláris attrakció folytán, mellyel ezek a gőzök a forrásban levő kőolaj nem gőzalakú, porlasztott finom részecskéivel szemben birnak, továbbá az említett gőzöknek nagy fajsútya következtében minden eddig használt frakcionált desztillálásnál nagy mennyiségű el nem gőzölögtetett anyag távozik a desztilláló készülékből. Ezenkívül még a legállandóbb és könnyen desztillálható kőolajak is igen könnyen bomlást szenvednek a desztillálásnál alkalmazott meleg folytán, tekintet nélkül arra, hogy a melegítést milyen módon végezzük úgy, hogy a benzint követő összes desztillátumok fokozatosan növekedő bomlást szenvednek annyira, hogy azok tetemes része Bzénre és az ezt kisérő elemekre bomlik, miáltal a desztillátumok sötét színt és kellemetlen szagot vesznek föl, mely a kőolajnak nem tartozéka, A sötét szín, kellemetlen szag és a gőzök által tovaragadott sűrű, kátrányos anyagok eltávolítása végett szükségesnek mutatkozott a desztillátumoknak vegyi szerekkel való kezelése, az úgynevezett kémiai finomító eljárás, mely költséges és nagy veszteségekkel jár. Ily módon még a legállandóbb kőolajok feldolgozása is költséges, bomlással és veszteségekkel járó kettős művelet. Az úgynevezett bomlékony vagy nehéz kőolajok pedig ennek folytán gyakorlatilag nem finomítható és a kőolajban levő kén a világításra szolgáló olajrészletek alkatrészévé válik. Ugy látjuk, hogy a frakcionált desztillálás és a kémiai finomítás útján csakis ázt törekedtek elérni, illetve érték el, hogy a