43028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolaj frakcionálására

kőolajnak világításra szolgáló és legiiléko­nyabb részleteit a nehezebb és kevésbbé illékony részletektől különválasztják, sűrűsé­gük, valamint illékonyságuk sorrendjében frakciókban összegyűjtik. Mi azt találtuk, hogy ha azon fölületet, melyen a kőolajat forrpontja alatt fekvő hőmérsékleteknél elpárologtatjuk, annyira növeljük, hogy az egy a kőolajat teljesen és egyenletesen átható permanens gáz bu­borékainak fölületével egyenlő eléri és ha a kőolaj, valamint a gáz hőmérsékletét ez­után oly fokra emeljük, mely kb. hatvan százalékát teszi a víz fagypontja és kőolaj forrpontja közötti különbségnek, akkor ilyen föltételek mellett a kőolaj gőzfeszültsége a permanens gáz abszorpció-képessége által támogatva, bármely kőolajnak összes elpá­rologtatható alkatrészeit bomlás nélkül gőz alakjában eltávolítja. Ezen eltávolítás az alkatrészek illékonyságának és sűrűségének sorrendjében megy végbe a szerint, amint a kőolaj és a gáznak hőmérsékletét arány­lagosan fokozatosan növeljük és pedig sok­kal gyorsabban, mint ahogyan ugyanazon hőmennyiség alkalmazása mellett a kőolaj forralása útján a gőzfejlődés végbe menne. Azt találtuk továbbá, hogy az elpárolgó kőolaj föntemlített hőmérsékleteinél annak világító olaj részletei a petróleum kéntar­talmának elgőzölgési hőfoka alatt távoznak; azáltal, hogy a kőolaj gőzeit permanens gázzal hígítjuk, a gőzök aránylagosan el­vesztik adhéziójukat, illetve molekuláris attrakciójukat a bugyborékoló folyadék el nem gőzölögtetett, porlasztott vagy köd­szerű részeivel szemben; végül, ha a gáz­alakú abszorbeáló anyag a hidrogén fajsú­lyával bír, a diffúzió útján ily módon hígí­tott gőzöknek súlya adhézióképességüktől való megfosztása folytán többé nem ele­gendő arra, hogy az el nem gőzölögtetett anyagot a finomító üstből fölemelje és ma­gával ragadja. Ennélfogva ily módon bár­mely kőolajnak világító olajai idegen anya­goktól megszabadíttatnak és bármely kő­olajnak világító olajai összes elgőzölögtet­hp tő alkatrésze finomított piacképes ter­mékké alakítható át, melyek összes lénye­ges és jellemző sajátságaikat megóvják anélkül, hogy a különválasztás nagyobb veszteséggel járna. Az elgőzölögtetés befe­jezése után visszamaradó anyag száraz, oldható aszfalt. A nehéz kenőolajok hígítás után kémiai úton fehéríthetők és szagtalaníthatok és emulzifikálás nélkül moshatók; továbbá a könnyű olajok nagyobb veszteségek nélkül oly hőmérsékleteknél távolíthatók el, mely nem elég magas arra, hogy a kezelt olaj szagát vagy színét megváltoztassa, ba az elpárologtatást az alacsony hőmérséklet és a peramens gáz abszorbeáló képességének együttes fölhasználása mellett egyszerűen ismételjük, mikor is permanens gáz a könnyű olajokat a nehéz olajoktól elvonja és azokat a kondenzátorba viszi. A mellékelt rajzokon a szóban forgó ta­lálmány tárgyát tevő eljárás foganatosítá­sára szolgáló készülék van föltüntetve. És pedig az 1. ábra a készülék függélyes kereszt­metszete, a 2. ábra ennek metszete az A—B vonal szerint, a 3. ábra a tyukazofct levegőcsövek egyiké­nek keresztmetszete nagyobb léptékben, a """""•^iSÍ^ra lényegében az 1. ábrán föltünte­tett kesNjlék keresztmetszetének másolata, mi mellettol^készülék van hozzácsatolva, mellyel a víz ar kőolajból eltávolítható, az 5. ábra a lyukazott kúpalakú diafragma fölülnézete, mely a kőolajban foglalt víz elgőzölögtetésének elősegítésére szolgál, a 6. ábra a 4. ábra keresztmetszete, ennek B—B vonala szerint. Az 1. ábrán (1) a finomító üst, mely a finomítandó kőolaj fölvételére szolgál. A (2) könyökcső a finomító-üstből a (3) kon­denzáló kígyóhoz vezet, melyből a konden­zált folyadék az (5) szifóncsövön keresztül a (4) gyűjtőbefolyik. A(6)gázszívattyú zárt áramkörben az (1) finomító-üsttel áll össze­köttetésben, mely a (7) háromfúratú csa­pon (8) vezetékenl, (9 és 10) csöveken a finomító üstbe vezet és a (2) könyökön, a (3) kondenzáló kígyón és a (11) vezetéken át a szivattyúhoz tér vissza. A kellő űr-

Next

/
Thumbnails
Contents