42907. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

- 3 — latba lép s ennek folytán a két kar egyet­len test 'gyanánt forog a (18) csap kijéül. A betűkar szabad végén egy (45) hüyely van kiképezve, melynek furata a (47) betű­tömb (46) kúpos szárának fölvételére szol­gál. A (46) szár a betűtömb egyik végéből áll ki és pedig pontosan az ateó (48) betű háta mögött, míg a betűtömb fölső végén a másik (49) betű van kiképezve. Aizon berendezés folytán, hogy a moz­gató karok két párhuzamos lemezből van­nak összetéve," míg a betűkar egyetlen da­rabból áll, nem pedig megfordítva, a betű­tömb tartója a betűkarral egy darabból készíthető, tehát a tömböt nem kell a karhoz szögecselni, mint az eddigi szerke­zeteknél történt. Ennek folytán a szerke­zet szilárdabb lesz ,s a tartó nem lazul meg és nem mozdulhat el a karon, ami sze­gecselés eseten a betűnek a hengerhez való folytonos ütközése következtében könnyen előfordulhatott. Úgyszintén a mozgatókar és a betűkar közötti érnitkezés vagy össze­köttetés is a betűkar mozgásának utolsó időszakában szilárdabbá tehető, mint ed­dig lehetséges volt, mivel eddig az egyik ütközőt a betűkar két párhuzamos leme­zén áthaladjó szög alkotta, mely a folyto­nos ütközés következtében könnyen meg­lazulhatott vagy eltörhetett. Ellenben most a mozgató kart alkotó két (35) lemeznek összefoglalt (36) végei erős és hatásos üt­közőt képeznek, mely magán a betűkaron kiképezett és azzal egy darabbal álló (44) ütközővel működik össze. Ezen berendezés egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy az egyes karok betűi úgy legyenek beigazíts hatók, hogy mindnyájan pontosan egy egye­nes vonalra üssenek lé és ezen célból a szükséghez képest meghosszabbíthatók vagy megrövidíthetők legyenek. így pl. ha a (36 44) ütközők közül az egyiket vagy mind­kettőt kissé lereszeljük, akkor a mozgató kar és a betűkar által a nyomtatási hely­zetben bezárt szög kisebb lesz s ennek folytán a betű és a (18) forgáscsap kö­zötti távolsáig megnagyobbodik úgy, hogy a betű !a hengeren valamivel magasabb ponton fog leütni. Ezen előnyökön kívül más; előnyök is származnak a fönti betjű­mozgató szerkezetből, mely Jnilönben je­len találmánynak főrészét alkotja., A be­tűk előlapjai rendes h^ly^tüklpi etgy (50) festékpárnán nyugosznak, mely viszont a gépállvány fölső lemezéhez erősített (51) fémvályúban, foglal helyet. Mintaz(l. ábra) mutatja, a festékpárna ferde ívben van elhelyezve. A 2—7. ábrákon föl tüntetett betűmoz­gató szerkezetek az első hat betűkarnak felelnek meg, ha a betűkarokat a gép mellső részéről tekintve, balról jobb felé számláljuk. Ezen karok a 2—7. és 11. ábrákon az (a.. ..f) betűkkel vannak meg­jelölve. Az 1—7. ábrák megtekintéséből azon­nal kitűnik, hogy a (19) függesztők elő­lapjai mindnyájan ugyanazon függélyes sík­ban, és pedig a (20) szegmens hátlapjá­nak síkjában feküsznek, mely síkot a 2—7. ábrákon a szakadozott (g) vonal jelzi. Ugyanezen ábráknál az is látható, hogy a mozgató karokat a függesztőkkel össze­kötő (18) forgáscsapok szintén egy függé­lyes síkban feküszsnek, melyek a 2—7. áb­rákon a szakadozott (h) vonal jelez. Ellen­ben a mozgató karokat a hozzájuk tartozó betűkarokkal összekötő (23) csapok annál közelebb vannak a gép előrészéhez, minél közelebb fekszik az illető betűkar a gép egyik vagy másik oldalához. Ennek foly­tán a szakadozott (i) vonal által jelzett függélyes sík, mely a gép baloldalától szá­mítva a hatodik, vagyis az (f) j elzésű betű­kar (23) forgáscsapján halad át, nem tar­talmazza egyszersmind a szélső betűkarok forgáscsapjait is. Viszont a (26) vezető rudak (27) sodrony tengelye, mint a 2—7. ábrákon látható (j) szakadozott vonal jelzi, egész hosszában egy függélyes síkban fek­szik úgy, hogy a vezető rudak olyan szi­lárd pontok körül forognak, melyek mind­nyájan ugyanazon függélyes síkban fog­lalnak helyet. Végül, mint ugyanazon ála­kon a szakadozott (k) vonal jelzi, a be.1$­karok mellső végei an,nál messzebbre fl^l­na.k a gép előrésze felé., minél közelebbié-

Next

/
Thumbnails
Contents