42907. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

— 4 — küsznek á karok a gép egyik vagy másik oldalához. Azon távolság, mellyel valamelyik betűkar a szomszédos betűkarnál messzebb nyúl előre, lényegileg azon távolsággal egyezik meg, amellyel a betűkar (23) forgáscsapja a szomszédos betűkar forgáscsapjánál előbbre fekszik. Ennek folytán a (26) vezető rudak annál hosszabbak, minél közelebb feküsznek a gép egyik vagy másik oldalához úgy, hogy a szélső (a) betűkar vezető rúdja a leghosszabb, a második (b) betűkar vezető rúdja már valamivel rövidebb s az egyes rudak az első öt betűkar sorszáma szerint folyton rövidülnek a gép közepe felé számítva, míg a közbenső betűkarok vezető rúdjai egyenlő hosszúak. Úgyszintén a közbenső betűkarok (28) forgáscsapjai is mindnyájan ugyanazon függélyes síkban feküsznek, kivé ve a két szélső öt betűkart. A 7. ábrabeli (f) betűkar alsó betűjén átmenő (1) szakadozott vonal megtekintéséből kitűnik, hogy a szélső öt (e, d, c, b, a) betűkar mindegyike annál inkább a gép előrésze felé van tolva, minél közelebb fekszik a gép oldalához. Magától értetődik, ho,gy a gép másik oldalán lévő betűkarok ugyanilyen elrendezéssel bírnak. A leírt , módon szerkesztett és elhelyezett betűkarok szabad végei a 11. ábrán látható elrendezést mutatják a kosárban. Eszerint a hetük vagy betűtömbök annál nagyobb szöget zárnak be a hozzájuk tartozó betűkarral, minél közelebb fekszik ez utóbbi a gép oldalához úgy, hogy a betűk között elegendő hézag marad a kosárban és a festékpárnán vagy ennek közelében, minek folytán a betűk nem ütköznek Össze, ha szomszédos betűkarok majdnem egyidejűleg hozatnak működésbe. Ámbár a (18) és (23) forgáscsapok közötti távolság annál nagyobb, minél közelebb fekszik az illető betűkar a gép oldalához, de azért a berendezés mégis olyan, hogy a nyomtató helyzetben lévő betűnek a mozgató kar (18) forgáscsapjától való távolsága valamennyi . betűkarnál egyenlő. A fönti berendezés alkalmazásával aránylag csekély terjedelmű íven nagy számú betűkar helyezhető el, anélkül, hogy a szomszédos betűkarok a kosárban az összeütközés veszélyének volnának kitéve. Mint az 1. és 11. ábra mutatja, a betűkarok hátsó szabad végei egy ferde íven feküsznek, mely lényegileg a festékpárna ferde ívével, továbbá a (23) csapok és a (25) csapok ferde íveivel egyezik meg. Ezen ferde ívek kettős görbülettel bírnak s az egyik irányban való görbület a betűmoz^ gató rúdazatnak szegmens alakban való elrendezéséből, a másik irányban való görbület pedig a betűkarok szabad végeinek a 11. ábra szerinti lépcsőzetes elrendezéséből adjódik ki. SZABADALMI IGÉNYEK, 1. Újítás látható irású írógépeken, jellemezve azáltal, hogy a fölfelé és hátrafelé ütő csuklós betűkarok egy szegmens mentén vannak elrendezve s a szélső karoknak a betűket tartó végei nyugalmi helyzetben a gép előrészéhez közelebb feküsznek, mint a középső karok végei. 2. Újítás látható irású írógépeken, jellemezve azáltal, hogy az 1. igénypont szerint elrendezett betűkarok egyik végükön egy szegmens mentén fekvő vezető rudakkal, középső részükön pedig karokkal állnak csuklós kapcsolatban, melyek a billentyűrudakkal vannak összekötve, mimellett a betűkaroknak a betűket tartó másik végei egy ferde szegmensen vagy íven feküsznek. 3. A 2. igénypontban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a mozgató karok a betűkarokkal ez utóbbiak végei között vannak csuklósan összekötve s a (23) összeköttetési helyek a gép oldalain a gép előrészéhez közelebb feküsznek, mint a gép közepén. 4. A 2. igénypontban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az összes vezető rudak forgásr pontjai ugyanazon függélyes síkban feküsznek s a szélső vezető rudak hosaszabbak, mint a középsők, mimellett a