42842. lajstromszámú szabadalom • Födött aláépítményű vasúti fölépítmény

alakváltozás, amelyet a fagy a tavaszi olvadáskor eredményez és annak elhárítására ma fordított rendkívüli áldozatok jelen fölépíménnyl, teljesen elkerül te tnek. 7. A sínek a rendszer szerinti aljzatokon egész hosszukban végig alátmasztva lévén, a mai heveder kötések nagyon drága szerkezetei teljesen mellőzhetők és elegendő az illesztéseknél a sín végeknek vízszintes irányban való merevítéséről gondoskodni. 8. Alátétlemezre és az azzal járó alkotórészekre sínvándorlást meggátló sínfogókra, az illesztéseket megerősítő szerkezetekre szükség nem lévén, az apró anyagok a lehető minimumra redukálhatok, ami különösen a mai erős fővasúti fölépítménnyel szemben igen nagy megtakarításokat biztosít és emellett a fölépítmény szilárdságát a maival szemben fokozza. 9. A sín teljes hosszában biztosan lévén alátámasztva, ezen a rendszeren könnyebb sínt használva nagyobb menetsebességet lehet elérni, mint a mai keresztaljazatos fölépítményen. A mai vágány átalakítások, a fokozódó menetsebesség igényei folytán, megoldhatók e rendszerrel, anélkül, hogy új nehéz sínek beszerzése, új sínek fektetése szükséges volna, ami nemzetgazdaságilag óriási fontossággal bír. 10. Amint kimutattuk, még fokozottabb igénybevétel mellett is összehasonlíthatatlanul szilárdabb és állandóbb a fölépítmény fekvése, mint az eddigi rendszerek bármelyikénél, ennélfogva a pályaföntartás költsége a maival szemben elenyésző kis értékre száll alá, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a sín vándorlás megszűnik, miután a sínvándorlást okozó apró mozgások a fölépítmény merevsége folytán megszűnnek; az aljazatok ugyanis el nem mozdulhatnak, tehát a talpfákon ma tapasztalt sín vándorlás lehetetlen, a sín elmozdulása pedig a folytonos lefogás miatt és a vonatok alatti kigyózásnak megszűnése miatt, elveszti a lehetőségét. 11. A pálya merev fekvése folytán érezhetően apadnak a mai hajlékony fölépítménynél tapasztaltakkal szemben az ellentállások, amiből kifolyólag apadnak a vontatási költségek is. 12. Útátjárók és útkereszteződéseknél e rendszer mellett, a sínek között való betonkéreg fektetéssel a kérdés a mainál sokkal tökéletesebben oldható meg. 13. Ivekben a leszorító szerkezet a szükséges nyombővítéseket ismert módon a legegyszerűbb eszközökkel biztosítja és azzal, hogy hasonlóan, mint a vágány sínjeinél alkalmazunk külön ívsíneket, épúgy használhatunk ívaljakat, amelyeknek a körívek sugarához mért kellő beosztásával, különböző sugarú ívekben is elérjük az alépítmény teljes lebontását. 14. Ép oly könnyűséggel oldható meg e rendszer szerint a váltók, kereszteződések és kitérők aljazata is anélkül, hogy az aljaknak a váltók és kereszteződések alatt ma okvetlenül szükséges mélyebb fektetése és annak drága víztelenítése szükségessé válnék. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyát tevő fölépítmény két foganatosítási alakja van példaképen föltüntetve. Az 1. ábra egy vasbetonalj egyik foganatosítási alakjának a hosszmetszete; a 2. ábra a fölépítmény egy részének nagyobb léptékű metszete az 1. ábra A—B vonala szerint; a 3. ábra ugyanilyen metszet az 1. ábra C—D vonala szerint, míg a 4. ábra baloldala a keresztaljazat alaprajzát, jobboldala pedig annak fölülnézetét mutatja. Az 5. ábra a vasbetonalj egy másik foganatosítási alakjának a hosszmetszete; a 6. ábra a fölépítmény egy részének metszete az 5. ábra (A1—Bl) vonala szerint; a 7. ábra baloldala az 5. ábra szerinti keresztalj alaprajzát, jobboldala pedig annak fölülnézetét tünteti föl kisebb léptékben. Az új fölépítménynek 1—4. ábra szerinti foganatosítási alakjánál a pályatest közvetlenül egymás mellé helyezett áttört (1) vasvázas betonkeresztaljakkal — egész terjedelmében áthaladóan ós ennélfogva vízmentesen boríttatik le. Az áttört keresztaljak első vázát két