42842. lajstromszámú szabadalom • Födött aláépítményű vasúti fölépítmény

aljazatokra, de megoldják a vasúti fölépít- | mény kérdését a használt új anyagok tulajdonságaihoz alkalmazkodva. A találmány lényege abban áll, hogy az alépítménynek azt a részét, melyre a vonatok súlya áthárul, úgy borítjuk, hogy a botítás a síneket egész hosszukon alátámassza és a terhet, kavicságy közvetítésével vagy anélkül elossza; a vizet pedig levezetvén, azt a terhelt alépítménytől távoltartsa. Ez a borítás lehet vagy egyszerű lemezalakú vagy hosszában vagy keresztben bordázott és födheti az alépítményt vagy egy darabban, vagy több darabból összeállítva A kiviteli alakokban való eltérések a találmány lényegét nem érintik. Ezzel a teljesen leborító fölépítményi rendszerrel a következő fontos eredményeket biztosítjuk: 1. Megóvjuk az alépítményt attól, hogy ott, ahol a rajta áthaladó vonatok súlyával leginkább van igénybe véve, a csapadékvizek által, — eső, hó stb., — átnedv'esíttessék és mint átnedvesített altalaj hordképességét éppen ott veszítse el, ahol arra rendeltetésénél fogva a legnagyobb szükség van. 2. A sínt leborítólemez teljes hosszában támasztja alá és legföljebb azoknak a kis vezető ereknek enged helyet a síntalp alatt, amelyek a két sínszál közé jutó vizeknek a sín alatt való átbocsájtására szükségesek. 3. Miután így teljes leborítással elérhető az, hogy az alépítmény legfontosabb része át nem ázhat, tehát hordképességéből nem veszíthet, ennélfogva megszűnik az ágyazás eddigi teherelesztó szerepe és ezzel együtt magának az ágyazatnak a szüksége is, mert a teher elosztását már maga az aljazat teljesen és tökéletesen végzi teljesen leborítva az alépítményt és teljesen kihasználva ennek a teherviselésre szánt területét. Megszűnik a kavicságy szüksége azért is, mert amíg az eddigi kavicságyazat a terhet a legkedvezőbb esetben úgy hárította át az alépítményre, hogy ennek négyzetcentiméterére a legjobb esetben 3 kgrnyomás esett, addig e borító fölépítménynek az a következménye, hogy az aláépítmény terhelt része négyzetcentiméterenkint maximum 1 kgr.-ra vétetik igénybe. Tekintettel arra, hogy a födöt alépítmény mindig száraz és teljesen hord képes marad, ami az eddigi kavicságyazat mellett elérhető^sohasem volt következik, hogy a kavicsolás szüksége teherelosztás szempontjából teljesen fölösleges. 4. Azzal, hogy a fölépítménynél alépítmény hordképességének fokozására, illetve az aljazat alatt az egyenletes teherelosztás biztosítására a homok, vagy szárazföldanyag tömörítése mindig a lemezek alatt a pályatengely irányában végig haladó borda körül történik, biztosíttatik a vágánynak helyzete úgy, hogy a vágánynak keresztirányú kimozdulása a vonatoknak nyugtalan kígyózó menete alatt meg nem történhetik. A pályának irányban való maradását tehát, már ez az egy körülmény is biztosítja, de fokozza az irányban való fekvés állandóságát különösen az a körülmény, hogy a . fölépítmény vagy egy darabban födi az alépítményt vagy pedig aljazat-aljazat mellé helyeztetik és a sín 50—50, vagy 25—25 cm. távolságokban az aljazathoz kapcsoltatik ; ennélfogva az aljazatok egymástól független relativ elmozdulása lehetetlen részint ama súrlódás miatt, amely a két egymással érintkező aljazát oldalfölületén támad, de különösen a sín merevsége miatt, mely utóbbi a sínnek rövid hullámhosszon való kihajlását meg nem engedi. 5. Eltekintve az újonnan épülő vasutak friss töltéseinek természetes ülepedésétől, a vágánynak magassági fekvése is állandó marad, mert, mint az imént említettük, az alépítmény legföljebb 1 kgr.-ra vétetik igénybe pro négyzetcentiméter, ami még a legrosszabb altalajon sem idézhet elő alakváltozást. 6. Az altalaj és az ágyazást a találmány tárgyát tevő fölépítmény mellett soha föl nem fagyhat mert. amint kimutattuk, soha át nem ázhat. Ennélfogva az a rengeteg