42781. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forró hajtóközeg által hajtott erőgépek megmelegedésének szabályozására

bókkal vagy más nagy fajhőjű anyaggal, mint aprított kő- vagy téglával lesz megtöltve. A 2. és 3. ábrán ezen fém (d) rudak alakjában szerepel, azonban alkalmazhatók hullámos csövek, bordás rudak, fémdarabok és más egyéb alakú testek is, melyek az átmenő gőznek nagy fölületet nyújtanak. Lényeges csak az, hogy ezen anyag tömege a védendő gép anyagának tömegéhez megfelelő arányban álljon. A 4. ábra oly kiviteli alakot mutat, melynél ezen pálcák, illetve csövek kötegenként egy vagy több tokban vannak párhuzamosan vagy egymásután kapcsolva.' A berendezés működési módja a következő : Ha a túlhevítő kibocsátó szelepét megnyitjuk, a gőz a tározókészülékbe jut, ahol melegének nagy részét leadja és némileg kondenzálódik. A tározókészülékben levő anyag hőfölvétele meglehetős időt fog igénybe venni, mialatt telítésig fölhevített gőz nem juthat a turbinába. Ezen idő alatt azonban az erőgép lassanként fölmelegszik úgy, hogy mire túlhevített gőz jut a gépbe, már nem fog hirtelen melegedés és tágulás beállani. Természetes, hogy ezen találmány tárgyát különféle kiviteli alakban lehet foganatosítani. Például a bebocsátó szelep és az erőgép között egy nagyon hosszú gőz vezetőcső is volna alkalmazható, melynél azonban a sugárzás okozta hőveszteség okvetlen elkerülendő volna. Ez azáltal érhető el, hogy a csövet sűrűn összehajtogatva rossz hővezető köpenyben helyezzük el. Ezen kiviteli alak azonban csak vékony csöveknél alkalmazható előnyösen. Egy másik kiviteli alak szerint a gőz több párhuzamosan kapcsolt kis csőbe vezettetik, melyek nagy hőfölvevőképességű folyadékba lesznek bemártva, hasonlóan, mint egy közönséges fölületi kondenzátornál. Az 5. és 6. ábrák további kiviteli alakok vázlatos képei. Az 5. ábra szerinti kivitelnél a (c) tartányban lapos (t) teknők vannak elhelyezve, melyeken egy alkalmas anyag (d) darabjai fekszenek és melyek fölé egy lyukgatott (z) csövön át vagy más módon víz fecskendeztetik. Ezen vízbevezetést az (f) úszó szabályozza, mely a vízbebocsátó (v) csapot működteti. A vízvezeték egy másik (x) csapja a gőzbevezető csappal alkalmas módon van kapcsolva, például az (r) rúd révén, mely a gőzcsap orsójára szerelt (p) fogaskerékbe fogódzó (w) fogazattal van ellátva. Ha. a gőzesap zárva van, akkor az (x) vízcsap nyitva van és a (d) darabokkal megrakott (t) teknőkre víz folyik mindaddig, míg az úszó fölemelkedik ós a (v) csapot zárja. Nyílt gőzcsap esetén az (x) vízcsap zárva van és a belépő gőz a teknőkön maradt vizet elgőzölteti. A 6. ábra szerinti kivitelnél a gőz a (c) tartányba vezettetik, mely bizonyos mennyiségű vizet vagy más alkalmas folyadékot tartalmaz, illetve melybe az bevezethető. A gőz ezen folyadékon áthatolni kénytelen, például ha a belemerülő lyukgatott (p) csövön át vezettetik a (c) térbe. Ily módon túlhevített gőz nem mehet át mindaddig, míg a (c)-ben. levő folyadék el nem gőzöltetik. A vízbevezetés szabályozására önműködő szerkezetek alkalmazhatók, melyek bizonyos idő múlva a vízbeeresztést megszüntetik, högy azután a benmaradó vizet a bevezetett forró gőz vagy gáz elgőzölögtethesse. Alkalmazhatók oly önműködő szerkezetek is, melyek a vizet ismét beeresztik, mihelyt a gőz hőmérséklete bizonyos fokot túllépne. A (c) térben (6. ábra) egy elkülönített (d) rész van, melyből a gőz lyukgatott (p) csöveken jut a (c) térbe. A (b) terelőlap meggátolja azt, hogy a gőz vizet ragadjon magával a gépbe. A föntebb említett önműködő szerkezetek állhatnak pld. az (f) úszóból, mely (x) csapot működteti és az (m) elvezető csőben elhelyezett (t) termostatból, mely a vízvezető csőbe iktatott (v) szelepet szabályozza. Ezen utóbbi például tolattyús szelep lehet. A (t) termostat úgy állíttatik be, hogy hidegen a (v) szelepet nyitva tartja, míg normális túlhevítéskor zárja. További túlhevítéskor a (v) szelep ismét megnyitta-