42781. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forró hajtóközeg által hajtott erőgépek megmelegedésének szabályozására

— 3 — tik, minek folytán a víz befolyhat mindaddig, míg az (x) csapot záró (f) úszó hatása vagy a (v) szelepet záró (t) termostat lehűlése folytán a vízbebocsátás megszüntettetik. Ezen kivitel szerint a szerkezet nemcsak biztonsági megindítókép működik, hanem hőszabályozóul is az erőgép működése közben. Ezen szerkezetek valaménnyijének alapelve ugyanaz és röviden «hőtározó» szerkezeteknek nevezhetők, vagyis olyanoknak, melyek az erőgépbe vezetett gőz vagy más forró közeg hőváltozásait nagyban késleltetik. Világos a föntebbiekből, hogy ily hőtározókészülék egy erőgépbe vezetett hajtóközeg hőemelkedésének késleltetésére alkalmas, de alkalmas a hajtóközeg hősülyedésének késleltetésére is oly esetben, midőn az egy erőgépből egy másikba vezettetik, amely az első mögé van kapcsolva és a hajtóközeget attól kapja. A 14., 15. és 16. ábrákon ezen készüléknek két oly kivitele van föltüntetve, melyek ezen utóbb említett módon működnek. A 16. ábrán föltüntetett kiviteli alak hengeres (c) szekrényének két végére az (a) és (b) kamrák vannak alkalmas módon erősítve, oldalt pedig az (e) és (f) csőtoldatok. A (c) szekrény egyik végén levő (h) lemezbe vastagfalú (d) csövek vannak alkalmas módon beállítva. Ezen csövek falvastagsága nagyobb, mint szilárdsági okokból kellene és másik végük egy eltolható (g) lemezbe van befogva. Ezen (g) lemeznek a vastag (d) csövek tágulását nem szabad gátolnia, azért dugattyúként lesz kiképezve, mely a (c) szekrényben gőzmentesen eltolódható. Természetes, hogy a tágulást nem gátló egyéb megfelelő szerkezet is alkalmazható, mint pld. tömszelencék minden csövön, vagy pedig a (c) szekrényt a gőzkazánok tűzcsöveihez hasonlóan hullámos lemezből készítjük. Ezen szerkezet működési módja indításkor a következő: Tegyük föl, hogy minden rész hideg. A túlhevített gőz az (f) csőtoldatnál jön be a (c) szekrénybe, ahol a szekrény falával és a hideg (d) csövekkel érintkezve lehűl és az (e) csőtoldaton át az erőgép magasnyomású részébe jut, ahol hőmérséklete már oly alacsony, hogy a géprészekre ártalmas nem lehet. A (c) szekrény és a (d) csövek bizonyos idő múlva megmelegednek és a hajtóközeg még forróbb állapotban kerül az erőgépbe. Az erőgép magasnyomású részéből távozó közeg az (a) kamrába és onnan a (d) csöveken át a (b) kamrába jut. A (d) csöveken áthaladva a közeg ezektől meleget vesz föl és úgy kerül ugyanazon erőgép alacsonynyomású részébe, vagy egy második erőgépbe és pedig magasabb hőfokkal, mint amilyennel az erőgép magasnyomású részéből, illetve az első erőgépből távozott. A 14. és 15. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (c) szekrény (e) és (f) csőtoldatokkal és egyik végén (b) karimás toldattal biró (m) kamrával van ellátva. A (c) szekrényben a (d) bordás cső van elhelyezve, melynek külső köpenyén egyes helyeken (p) közfalai vannak, melyek a (c) szekrénybe gőzmentesen illeszkednek, de csak a fél kerületen vonulnak végig. Ezáltal a hajtóközeg zeg-zúgos úton kényszerül az (e) nyílástól (f)-ig haladni. A (d) cső vége esztergált és a (z) közfalba fúrt lyukba illik. Miután így a (c) szekrény a (d) csővel csak egy helyen van szilárdan összekötve, különben pedig szabadon csúszhatnak egymáson, ennélfogva szabadon is tágulhatnak. A (d) cső külső fölületének (n) bordái az átáramló közegnek nagy fémfölületet nyújtanak. A (d) cső belseje (k) hosszbordákkal látható el. Ezen kiviteli alak működési módja az előbbiével megegyezik. Mindkét kivitelnél a készülék úgy szerelhető, hogy a kazángőz akár a (d) csöveken kívül, akár azok belsejébe vezettessék, a működés módja mindkét esetben ugyanaz marad. Ezen készülékek fölülete rosszhővezető anyaggal burkolható. Ezen találmány gyakorlati alkalmazásával egyidejűleg az erőgép azon részei, melyeknek megmelegedése több időt igényel