42745. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos kisugárzások létesítésére és hasznosítására
üvegcsövektől vágy pedig1 mindkét kiviteli miód ©gyütesen is alkalmazható. A belső fémhengert az azt körülvevő üvegcsőtől célszerűen laza tömítés segélyével választjuk el. Az ily laza tömítés nemcsak a fém- és üvegcsöveknek egymástól független, átmérő irányában történő kitágulását és 'összehúzódását teszi lehetővé, hanem a gáznak a fém- és üvegfölületek közötti keringését is meggátolja. Azonkívül celszerűen a külső fémhengert is fölhasítjuk- hosszirányban és a külső üveggel laza érintkezésben tartjuk úgy, hogy a fémhenger hő-, mechanikai és elektromos behatásoknál átmérő irányában kitágulhat. Az elektródák lehűtése céljából a levegő vagy más a gázpályán áthaladó gáz a középső Hengeres elektródán át áramlik és emellett annak belső fölületéveL érintkezik. Ezen elektróda a légbevezetési helytől a gáz pályáig vezető légút egy részét képezi és a belső fölületén átáramló hideg gáz állal hűttetik. A külső fémelektróda az ozonfejlesztőnek folyékony szigetelőanyagba való bemerülése által hűttetik. Ezen célra oly folyadékot használunk, mely. nagy hő- és dielektromos kapacitással bír, például olajat vagy gyantatartalmú oldatokat, melyek vízből és savtól mentesítve vannak. A szigetelő folyadék lehűtése céljából, alkalmasan alakított, levegő vagy víz által hűtött radiátorokon át keringhet, mimellett a keringést mesterségesen vagy hőfokkülönbségek segélyével idézhetj ük elő. A folyékony Szigetelőanyagot azáltal választjuk el a légáramtól, hogy a külső elektródát viselő dielektromos cső alsó végét elzárjuk. Ezen* kiképzés által a berendezés biztosítva van, minthogy az erős dielektrikum átütése vagy áttörése esetén a szigetelő folyadék a gázpályába folyik és azt megtölti. Ezáltal nemcsak elektromos rövid zárlatot akadályozunk. meg, hanem az ozonfejlesztőn át való gázáramlást is megszüntetjük úgy, hogy az ugyanezen elektromos energiaforrással és a gázfejlesztővel kapcsolt többi ozonfejlesztők zavartalanul működhetnek. A folyékony dielektrikum a külső elektrióda és az üvegcső közé is lép úgy, hogy az elektróda és a gázpálya között a' dielektrikum egy részét képezi és a légbuborékokat ezen térből kiköszöböli. A dielektrikum ezen rétegét úgy a fölületek közötti kapilláris hatás, minta fölületeknek kitágulás* folytán létrejövő, egymástól f üggetlen mozgásai tartják fönn, mimellett az olaj a tér végein és az elektródáknak hosszirányban való fölmetszése által létesített hasítékon át lép be. Az ozonfejlesztőben sem íaz elektródák hűtésére, sem ezek képzésére vizet nem használunk, az ozonfejlesztő áramkörének nem kell a földdel kapcsolva lennie, yagyis az zárt, fémes áramkör lehet. Azt találták, hogy ha egy ozonfejlesztőt vagy ilyenek csoportját vezető fémből való nagy fölületű, az ozonfejlesztőkhöz közel elrendezett és a földtől szigetelt testtel vesszük körül, az elektródáknak különösen a külsőnek induktív hatása folytán szekundér sűrítő hatás idéztetik elő a szomszédos vezető testen, miáltal a berendezés szabályozó kapacitással bír, mely az elektromos áramhullámokat olyképen változtatja., hogy a dielektrikum törése meg van gátolva és az áramkörbe kondenzátorokat és fojtó t ekercseket nem kell bekapcsolnunk. A berendezés foganatosításánál előnyösen használhatunk oly elrendezést, hogy a burkoló fémfölületet a folyékony dielektrikum fölvételére szolgáló fémtartály alakjában képezzük ki, mely dielektrikumba egy vagy több ozonfejlesztő merülhet. A fémtartály ezenkívül a földtől el van szigetelve és külső érintkezéstől fából vagy más alkalmas szigetelésből álló burok által lehet megvédve. Az ózonfejlesztő szabályozási és védési módja azoknak az energiaforrással, pl. egy feszültségemelő transzformátorral való közvetlen kapcsolását teszi lehetővé, anélkül, hogy kondenzátorokat vagy fojtjó csévéket kellene az áramkörbe iktatnunk. Ezen kapcsolás a földdel össze nem kötött, vagyis zárt, • fémes áramkörben foganatosítható éa a;z ozonfejlesztők vegyes kapcsolásban működtetr