42745. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos kisugárzások létesítésére és hasznosítására

-hetők, anélkül, hogy egymásra zavarólag hatnának. Azonkívül az áramkörrel egymástól függetlenül is összeköthetők vagy attól szétkapcsolhatok. Az ozonfejlesztők sorosan ós e sorok ismét párhuzamosan is kapcsolhatók. Hogy az ozonfejlesztők teljes függetlenségét biztosítsuk, gázpályáik a gázfőcsőtől külön-külön ágazhatnak le. ,Az ozonfejlesztŐknek egymástól független nül vagy csoportosan úgy az elektromos áramkörbe, mint a gázáramkörbe való beületőleg kiiktatására befogadó tartályok és alkalmas kapcsolók és csapok vannak elrendezve. A mellékelt rajzok 1. ábrája a találmánybeli ozonfejlesztő berendezés egy foganatosítási alakjának függélyes metszete, ahol is fémtartály és folyékony dielektrikum van elrendezve; a 2. ábra magának az, ozonfejlesztőnek az 1. ábra 2—2 vonala szerinti vízszintes metszete, a 3. ábra a spirális alakú hasítékkal ellátott külső elektróda nézete, a 4. ábra egy módosított foganatosítási alak függélyes metszete, az 5. ábra egy további foganatosítási alak függélyes metszete, a 6. ábra az ozonfejlesztő berendezés előnyösen alkalmazható kapcsolási sémája, végre a 7. ábra a gázkeringés sémája. Az ozonfejlesztő két (8 9) üvegcsőből áll (1. és 2. ábra). A külső (9) cső fölső vége nyitott, alsó vége zárt és a belső (8) csövet magába zárja, mely a külső cső (10) kúpos fészkén van megerősítve. A (8) cső a (9) cső fenekéhez közel ér, hol is (11) kidudorodásokkal van ellátva, hogy a (9) csőben lazán'központosítható legyen. A (8) cső fölső végét parafadugóval zárjuk el; a csőből oldalt (12) cső ágazik el, melyen át levegő vagy más gáz áramlik az ozonfejlesztőbe. A (8) cső alsó vége nyitott, Úgy, hogy a gáz lefelé áramlik, alul a külső (9) csőbe lép be és a csövek közötti (13) téren át fölfelé áramlik. Ezen tér az ozonfejlesztő gázpályája, melyen a gáz azelektiomos áram hatása alá kerül. A külső (9) cső fölső végének közelében, azonban a (8) belső cső fészke alatt, a (9) csőből (14) cső ágazik el, mely az ozonnal telített gáz elvezetésére szolgál. A belső (15) elektróda egy könnyű fémcső, melynek sima, fényezett külső fölü-i lete van; a belső (8) cső a (15) fémcső | belső fölületéhez közel van elrendezve, I azonban mégis elegendő hézaggal, hogy az j üveg és fém különböző diametrális kiter| jedését és összehúzódását lehetővé tegye. ] A két cső közötti hézagot alkalmas szige-I telő anyagból való lágy (16) tömítéssel, pl. •azbeszttel, micával, szilárd paraffinnal, vagy más effélével töltjük ki, mely amellett^ hogy a (8 és 15) csöveknek egyenlőtlen kitágulását és összehúzódását megengedi, egyúttal a gáznak a szomszédos fölületek közti áramlását meggátolja, A csőalakú (15) elektróda végei nyitottak úgy, hogy az ozonfejlesztő berendezésbe belépő gáz ezen csövön át a gázpályához áramlik és az elektróda hűtésére szolgál. Az ozon-1 fejlesztő berendezés külső (9) csövön a I külső (17) elektróda van elrendezve, mely | szintén könnyű fémhenger, melynek sima I belső fölüle te van. Ezen elektróda előnyösen laza kontaktusban áll a (9) csővel. A (17) elektróda, miként a 2. és 3. ábrából látható, a (18) spirális alakú hasítékkal van ellátva úgy, hogy átmérő irányában kiterjedhet oly célból, hogy az üveg és fém egyenlőtlen kitágulását és összehúzódását lehetővé tegyük. A (15 és 17) elektródák egymással szemközt vannak helyezve, körülbelül egyenlő hosszúak és (19 és 20) végeik egymástól szét vannak hajlítva úgy, hogy elektromos nyomásnak a széleken való fölhalmozódását meggátoljuk és a gázpályában egyenletes áramintenzitást biztosítunk. A (15 17) elektródákat (21 22) drótok kötik össze az elektromos áramkörrel. >• Az ozonfejlesztő részeket folyékony (23) dielektrikumba, pl. magas hő- és dielektromos kapacitással bíró, alkalmas olajba merítjük, melyet a (24) fémtartály fogad be. Ezen fémtartály a földtől a (25) szigetelők által el van szigetelve. Az olajtartály fából való vagy más efféle (26) szi-