42609. lajstromszámú szabadalom • Könnyű hordozható tutajhíd vagy komp

a külső és főreteszek között, vízszintes csap körül elforgatható (12) támaszok (6. és 8. ábra) szolgálnak. Midőn a (10) korlátdeszka le van csappantva, a (12) támaszok a (8) külső és (4) főreteszek közötti térben fekszenek. A (12) támaszok (13) kivágásokkal vannak ellátva, melyek elforgatás céljából kézzel megfoghatók. A hosszú szekrények fenekét a (14) főgerendák (5. és 6. ábrák) védik. E gerendák fecskefarkalakú végeikkel az alsó (5) reteszek megfelelő kivágásaiba vannak beillesztve és megerősítve. A (14) gerendákat háromszögű (15) tartók hordják, melyek a szekrények fenekén vannak elrendezve és két (16) vaspánt által helyzetükben rögzítve, mely pántok azon helyeken, ahol a két középső merevítő keret a szekrényben alkalmazva van, a szekrényeket övezik. A patrácok, horgonykötelek és más effélék megerősítésére, mindegyik hídelem két (17) horgonykengyellel van ellátva, melyek az elem két átellenes sarkán vannak elrendezve. A horgonykengyel a külső retesz végén, vízszintes csap körül elforgathatóan van megerősítve. A csap a külső reteszt, a főretesszel (4. ábra) szilárdan összeköti és így a kengyelre ható húzást a főreteszre és így az egész hídelemre viszi át. Az elem azon két sarkán, hol horgonykengyelek nincsenek, a külső és belső reteszeket hasonló csapok segélyével -kötjük egymással össze. • Az elemeknek harántirányban való összekapcsolása céljából részint fölső, részint alsó összefoglaló vasalások vannak elrendezve (11. ábra). A fölső (0) összefoglaló vasalások vízszintesen elrendezett horogkapcsokból állanak. Az elemek egyik oldalán a vasalálások legkülsőbb végükön vízszintes (18) horgokat, illetve kampókat hordanak, míg az elem másik oldalán a megfelelő vasalások (19) kengyelben, illetve fülben végződnek, melyekbe a (18) horgok illenek. Ezen vasalások a (4) főreteszekhez vannak erősítve, melyeknek fölső oldalába feküsznek. E vasalások részint a fönt emlí; tett hosszú (6) álló csapok segélyével, mej lyek matricái számára tártokul szolgálnak, ! részint a f őreteszen átmenő két kis (20) csap segélyével és végül (21) gyűrűk segélyével rögzíttetnek, mely utóbbiak a főreteszek végei körül vannak megszorítva és a vasalások legszélsőbb végét szorosan a reteszekhez szorítják. A gyűrűk (22) csavarok segélyével összeszorítható két félből állanak. Hogy a vasalások legszélsőbb végei fölülről ható nyomás következtében — melyet nevezetesen a kikötő híd idéz elő, — meg ne görbüljenek a vasalások alatt, kisszög-Ietvasalakú alátétlemezek vannak alkalmazva. A (19) fülvasálások nyílásai valamivel nagyobb átméretüek, mint a (18) horgok és éleik le vannak tompítva úgy, ] hogy a (18) kampók vagy horgok könnyen ! becsúszhassanak. Az ugyanazon oldalon el} rendezett két horog hossza különböző, ami ! a fülekbe való behelyezést még inkább | megkönnyíti. A horgok és fülek tengelyei | a (4) főretesz végfölületein kívül esnek, i annyira, hogy az (5) alsó reteszek az összekapcsolás után egymással szorosan érinti kezzenek. A (18) horgok végén apró merőleges furatok vannak, melyekbe a kikapcsolódás megakadályozása céljából a horgoknak a fülön való keresztül tolása után azonnal sasszögeket dugunk, melyek az (E) elemekhez vannak erősítve. Míg az (E) elemek csak az itt leírt vasalások útján függnek össze egymással, addig az így előállított híd harántirányban fölső éleiben fekvő vonalak szerint hajlékony, miért is a partról ferdén leeresztr hető, miközben a vízbe jutó elemek vízszintes helyzetet foglalhatnak el. A híd merevítésére, hogy az összefüggő tutaj gyanánt működjék, az alsó összefoglal;ó vasalásokat alkalmazzuk (11. ábra). Ezek az (5) alsó reteszekhez vannak erősítve és. az alsó reteszekben megerősített vízszintes csapok körül elforgatható két (24) horogból állanak, melyek a szomszédos elem alsó réteszeihez erősített megfelelő (25) csapokba kapaszkodnak. Ezen (25) csapok végei csavarmenettel és a (26) szárnycsavaranyával vannak ellátva, mely