42400. lajstromszámú szabadalom • Léggázkészülék

sebbik szakaszában lévő (47) csőnek a vízből kinyúló száját a folyadék állandóan elzárva tartja, a tulajdonképeni (1) elgázosító tértől. Az (1) elgázosító térben lévő folyadék a rekesz falának (5) nyílásán át, melyen a (4) tengely nyúlik keresztül, a (15) tokba ömölhet úgy, hogy a (16) lánckerék a folyadékban forog. Hogy a (18) láncot jól lehessen fcenmi, a (15) tokban lévő folyadék fölszinére (17) olajréteget öntünk, melyen a (18) hajtólánc áthalad és így •úgy magának a láncnak, mint a hozzátartozó lánfikeréknek kenése biztosan eszközölhető. A levegőnek az (1) elgázosító rekeszbe való hozzávezetését a (8) cső végzi, mely a (7) gazométer mellett van elhelyezve. Ezen (8) cső beömlő nyílása egy (9) szeleppel van ellátva, melynek emelése vagy sülyesztése által a nyílást kisebb vagy nagyobb mértékben nyitni lehet. Ezen szelepnek emelését vagy sülyesztését a gazométer (49) harangja önműködőlég végzi, amennyiben ennek útjában fekszik a (9) szeleppel összekötött (10) emeltyű, mely a gazométer külső tokjának nyílásán halad keresztül. A készülék működési módja a- következő: Miután a karburáló folyadékhoz vezető (35) cső (44) csapját kinyitottuk és ezr által a (33) aknát megtöltöttük, a (22) forgattyú segélyével föltekerjük a súllyal megterhelt (25) kötelet, mire — föltéve, hogy a (8) légbevezető cső beömlési nyílását a (9) szelep, a gazométer (49) harangjának lesülyedése folytán szabaddá tette — a (3) dob a (18) hajtólánc közvetítésével a 2. ábrában föltüntetett nyíl irányában forgásba jön. Ezen forgás közr ben a dobnak azon kamrájába, mely a folyadékból kiemelkedik, az (1) elgázosító rekeszből, a dob falának (51) nyílásán át beszívatik a karburáit levegő, míg ezzel egyidejűleg a szomszédos kamra merül a folyadékba, miáltal az abba előbb beszívott, karburáit levegő a (46) válaszfal (50) nyílásán át a dob kisebbik szakaszába s onnan a (47) csövön át a gazométerbe nyomatik. Közben mindig friss levegő áramlik utána a (8) csövön át. Azon körülmény folytán, hogy a kamrákra osztott dob egy zárófolyadékban forog, a gaaométer teljesen el van zárva a tulajdonképeni elgár zosító tértől. A dob forgásával egyidejűleg a forgió (21) tengely a karburáló folyadékhoz tartozó merítőkészüléket is működésbe hozza. A (28) forgattyúrúd ugyanis a (30) poharat, mely a (33) akna alsó végén folyadékkal töltetett meg, fölemeli addig, míg annak fölső széle a meghajlított (34) vezető ginbe ütközik, mire az előre lebillen és tartalma a (32) tokelőrészébe kiürül. Azáltal, hogy a (28) forgattyúrúd (27) hasítékkal van ellátva, a merítőpohár mozgásában úgy a legfölső, mint a legalsó helyzetben mindenkor szünet áll be úgy, hogy egyrészt a megtöltés, másrészt a kiürítés biztosan történhetik. A karburáló folyadék a (32) tokból a (36) csövön át az elgázosító rekeszbe folyik, hol a víz, valamit a dob föKilétén oszlik el és ez utóbbinak forgatása által hatásosan érintkezik a friss levegővel úgy, hogy az elgázosítás egyenletesen megy végbe. Az ilyen módon szénhydrogénekbel telített levegő, mint föntebb le volt írva, a (3) dob által a (47) csövön át a gazométerbe nyomatik, honnan a kész gáz a (11) vezető csövön át jut rendeltetési helyére. A gázfogyasztásnak megf elelőleg a gazométer (49) harangja többé vagy kevésbbé emelkedik föl és egy bizonyos magassági helyzettől kezdve oly módon hat a (9) szelep (10) emeltyűkarjára, hogy minél magasabbra emelkedik a gazométer harangja, tehát minél kevesebb gáz fogy a termeléshez viszonyítva, annál kisebb lesz a (8) légcső beömlési nyílása. Ezáltal fokozódik a beszívási ellenállás és lassubbodik a (3) dob forgása úgy, hogy a gáztermelés is ennek megfelelőleg lassabban történik. Minthogy pedig a dob a (21) hajtótengellyel összeköttetésben áll, a merítő pohár is lassabban jár úgy, hogy a karburáló folyadék adagolása is alkalmaz-