42400. lajstromszámú szabadalom • Léggázkészülék
— 4 — kodik a megváltozott viszonyokhoz. A dobnak és a haj tiótengelynék egymással való összeköttetése eredményezi, hogy egyrészt a gáztermelés a gázfogyasztástól függő módon önműködőlég szabályoztatik, másrészt pedig a termelt gáz összetétele a karburáló folyadék, hozzáadásának egyidejű szabályozása folytán, mindig állandó lesz; fokozott gázfogyasztásnál a gazométer (49) harangja sülyed és ezáltal a (8) légcső beömlési nyílása jobban szabaddá válik úgy, hogy a dob ismét gyorsabban foroghat és lennek folytán a gáztermelés is gyorsabban történik. Állandó gázfogyasztásnál a (9) zárószelep egy középállást vesz föl, mely esetben a termelt gáz menynyisége a fogyasztott mennyiséggel egyenlő. A zárószelep helyett iegy toliókát vagy más tetszőleges zárókészüléket is lehet alkalmazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Léggázkészülék, melynél a karburálandó levegő egy fújtató által az elgázosító térbe szivatik és innen egy gazométerbe nyomatik, jellemezve (azáltal, hogy a fújtatót egy zárófolyadékban forgó dob képezi, melynek radiális válaszfalak által alkotott kamrái egyrészt az elgázosító térrel, másrészt pedig1 a gazométerrel állanak összeköttetésben. 2. Az 1. igénypont szerinti léggázkészülék; jellemezve azáltal^ hogy a fújtatódöb egy elgázosít|ó rekesz belsejében van elrendezve és az ebben lévő víztükörre bocsáttatik jrá a karburálió folyadék, mimellett a kész gázt egy, a dobba centrálisán bevezetett cső vezeti el, mely a dobkamráktól ,keresztfal segélyével elválasztott szakaszban lévő víz fölszine fölött végződik és e radiális válaszfalak és a dob fala által alkotott szöglet közelében lévő nyílások révén az egyes dobkamrákkal áll összeköttetésben, míg a dobikamrákat az előbbiekkel szemközti szögletek közelében a dobfalon elrendezett nyílások az elgázosító térrel kötik össze. . 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti léggázkészülék, jellemezve azáltal, hogy az elgázosító térbe nyíló légbevezető cső egy szeleppel van elzárva, melynek átfolyó nyílása a gazométer harangjának magassági helyzetétől oly mpdon függ, hogy a harang emelkedésénél az átfolyó nyílás kisebbedik, azon célból, hogy a levegő megszorulása folytán a gazométer töltésének megfelelőleg, a gáztermelés a gázfogyasztáshoz alkalmazkodjék. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti léggázkészülék, jellemezve azáltal, hogy a karburáló folyadék hozzá vezetését egy mentőkészülék a fújtatódöb forgási sebességének megfelelőleg ,végzi, azon célb[ól, hogy a gáz összetétele egyenlőtlen fogyasztásnál is állandó maradjon. 5. A 4. igénypont szerinti léggázkészülék, jellemezve a karburáló folyadékot tartalmazó (12) póttartánnyal összekötött (33) akna által, melyben egy merítőpoharat a fújtatiódobhajtótengelye egy forgattyúrúd közvetítésével lefelé és fölfelé mozgat úgy, hogy az legfölsőbib helyzetében egy' (34) vezetékbe ütközve, lebillien és közben tartalmát az elgázosító térbe vezető csatornába üríti. 6. Az 5. igénypont szerinti léggázkészülék, jellemezve azáltal, hogy a forgattyúrúd egy hosszanti hasítékkal van ellátva, azon célból, hogy a merítőpohár mozgásában, a fölső és alsó helyzetben történő irányváltozásnál hoszszabb szünet álljon be. 7. Az 1—6. igénypontok szerinti léggázkészülék, jellemezve azáltal, hogy afújtat,ódobot egy lánckerék hajtja, mely az elgázosító rekesz vízterével közlekedő tokban víz alatt van elrendezve és hajtólánca. a tokban lévő víztükör fölött úszjó olajrétegen van átvezetve azon célból, hogy a dob tengelyét külön tömíteni ne kelljen. 8. A 2. igénypont szerintji léggázkészülék, jellemezve azáltal, hogy a víz tükre
