42382. lajstromszámú szabadalom • Lökésfékező a kocsirúgók tehermentesítésére

mos alakban és a másik kiugrásokkal bíró sík (gyanánt képeztetik ki, mely kiugrások a normális helyzetben a másik tárcsa hullámvölgyeivel szemben fekszenek. A mellékelt rajzon a lökésfékező egy kiviteli példája van föltüntetve. Az 1. ábra a lökésfékező nézete; a 2. ábra a súrlódótárcsákon át vezetett vízszintes metszet; a 3. ábra az egymásra fekvő surlódótárcsafölületek egy részét kiterítve mutatja és a 4. ábra a készülék működési módját föltüntető erődiagrammot ábrázolja. A két egymáshoz fekvő (a) és (b) súrlódótárcsa (al ésbl) oldalkarokat tart, melyek (c) és (d) nyomórudak által csuklósan vannak az (e) hordrúgóhevederrel összekötve, míg a karok forgáspontja a kocsiszekrényen van megerősítve. Az (a) és (b) súrlódótárcsákhoz kétoldalt két további (f) és Cg) tárcsa fekszik hozzá, melyekhez képest az (a) és (b) tárcsák a súrlódás legyőzése mellett bizonyos mértékbén központosán eltolódhatnak. Az egész súrlódótárcsarendszert a tengelyirányú (h) csap tartja össze, melynek tányéralakú (i) vége a (k) csavarrugó részére támaszfölületet képez. A (k) csavarrúgó másrészt az (f) tárcsához fekszik és ezáltal az (f a b g) tárcsákat egymáshoz szorítja. Az emellett a tárcsák között föllépő surl|ódásnövelés az (1) csavaranya beállítása által szabályozható. Az (f a) és (b g) tárcsák egymásra fekvő fölületei síkfölületeket képeznek, míg az (a) és (b) tárcsák egymáshoz szorított fölületei hullámosak és az (a) és (b) tárcsáknak egymáshoz képest központos eltolódásánál a tárcsákat egymástól eltávolítják, miáltal a (k) rúgló megfeszíttetik. Az (a) és (b) tárcsák egymáshoz képest központos eltolódása akkor következik be, ha az (e) rűgiónyalábhevedier a futókerekekre hat[ó lökés folytán fölfelé szoríttatik és ezen mozgás a (c) és (d) vonórudak, valamint az (al bl) karok által az (a b) surlódótárcsákra átvitetik. Az (a) és (b) tárcsák egymáshoz képest való elforgása annál nagyobb, minél nagyobb lökés hat a futókerékre, mimellett a (k) rúgó feszültsége is ugyanezen mértékben nagyobbodik. Hogy a rúgónyomás kis lengéseknél ne növeltessék, az egyik (a) tárcsa egyenletesen, hullámos belső fö Kilettel bír, míg a (b) tárcsa az (a) tárcsa felé fordított oldalon lényegében sík fölületet képez, azonban kiugrásokkal, és pedig célszerűen boltozásokkal van ellátva, melyek ja két tárcsa normális helyzetében az (a) tárcsa hullámvölgyeivel szemben fekszenek, míg az (a) tárcsa hullámhegyeivel sík fölületek fekszenek szemben (3. ábra). A két tárcsa normális helytaetében a (b) tárcsa kiugrásainak és az (a) tárcsa hullámfölületeinek nem kell egymást érinteniök, azonban a két tárcsának egymáshoz képest való elforgásánál ezen fölületek egymásra fekszenek, mimellett kis forgás mellett a két fölület alig távolodik el egymástól, míg az (al) és (bl) karok erősebb kilengésénél az (a) és (b) tárcsák egymástól nagyobb mértékben távozódnak el, ennek folytán a (k) rúgó feszültsége is nagy mértékben növeltetik. A készülék működési módja a 4. ábrában föltüntetett erődiagrammból tűnik ki. A diagrammban az (m n) egyenes O-tól egészen a normális terhelésig a rugalmasságot és (n o) egyenes ezen rugalmasságot a normálistól egészen a maximális terhelésig jelöli, míg (n p) a normális és (o q) a maximális rúgó terhe lést adja meg. A (p u r) háromszög tehát azon munkát tünteti föl, melyet a kocsirúgónak föl kell vennie, ha a kocsirúgó a legerősebb lökés által mozgattatik ki normális helyzetéből és a fönt leírt berendezés arra szolgál, hogy ezen munka ne legyen igen nagy. A munkának a (p q u) háromszög által föltüntetett részét ugyanis a lökésfékező veszi föl és a diagrammban a munka ezen része az (n o s) fölület által van föltüntetve, mely megközelítőleg a (p q r) háromszög nagyságával bírhat. Az (n o s) fölület görbe (n s) oldala a föltüntetett alakot kapja, megfelelően azon föltétel-