42382. lajstromszámú szabadalom • Lökésfékező a kocsirúgók tehermentesítésére

nek, hogy a nyomás növelése a középhelyzetből kezdetben lassan és csak azután történik gyorsan, hogy jó úton a jármű lágyan haladhasson; a feszültség középen (n) és (s) között jobban nagyobbodik és végül ismét aránylag kisebb mértékben, és pedig az utóbbi azon célból, hogy az (s q) végfeszültség,' mely egyidejűleg a légabroncsra ható maximális nyomást jelöli, ne legyen igen nagy. Minthogy az (n o s) fölület súrlódási munkát jelöl, ennek folytán a részeknek eredeti helyzetébe való visszatérésénél ezen fölületet nem kapjunk ismét, ellenben a (p, q r) háromszög által föltüntetett rugóerő ismét visszahat, azonban a visszamozgás alatt a csaknem ugyanoly nagy (n o s) fölületnek szintén visszaható súrlódási munkája által fölemésztetik. A hordrúgió hirtelen tehermentesítésénél a hordrúgió (m n p) munkája is azonnal és ugyanazon mozgásirányban abszorbeáltatik aiz (m n t) súrlódási munka által és megfordítva, a súrlódási munka, a rúgónak a rendes helyzetbe való visszatérésénél. A föntebbiekből kitűnik, hogy a hordrugók a lökésfékező elrendezése folytán sem fölfelé, sem lefelé nem lenghetnek ki többször, hanem hogy a lökés által kapott impulzusnak;, ismételt lengés által való kiegyenlítése helyett, a lökőerők már fejlődésük közben megsemmisíttetnek. Ha a lökésfékezőt elhagynék, akkor a hordrúgónak még az (n o s) munkát is kellene végeznie úgy, hogy tehát a (p q r) háromszöghöz még a (p q u) háromszög járulna, melynek fölülete az (n o s) fölületnek felel meg, azaz más szóval a lökésfékező elrendezése jiélkül a kocsirúgót ennyivel merevebbre kellene készíteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lökésfékező a kocsirugók tehermentesítésére, mely fékezőnél több, részben görbe fölületekkel egymáshoz fekvő tárcsa rúgiónyomás által fokozott súrlódás mellett egymáshoz képest eltolódik, jellemezve azáltal, hogy a fő súrlódó fölületeknek egymáshoz szorítása nem a kocsihordrugók lengéseivel arányosan, hanem ja normális helyzettől kezdve, kezdetben csak kis m értékbenN és csak a véghelyzetek felé történik nagy mértékben fokozódóan, azon célból, hogy a kocsi normális igénybevételénél lágy haladást tegyünk lehetővé és hogy erősebb útegyenetlenségeknél a lökések hatásosan fölfogassának. 2. Az 1. igénypont szerinti lökésfékező kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy két központosán egymásra fektetett, egymást hullámos fölületeikkel érintő (a b) tárcsa közvetlenül, vagy sík (f g) súrlódótárcsák közbekapcsolása mellett, (al bl) karok és (c d) vonórudak által a kocsirugókkal vannak összekötve, míg a két tárcsa forgáspontja a kocsiszekrényen van megerősítve. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti lökésfékező kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a két egymáson csúszó súrlódöfölület egyike hullámos és a másik síkfölületet képez, mely azonban kiugrásokkal van ellátva, melyek a normális helyzetben a másik tárcsa hullámvölgyeivel szemben állnak azon célból, hogy a kocsi csekély lengéseinél a feszítőrúgó csak kis mértékben, míg erősebb lökések föllépésénél nagyobb mértékben, illetve teljesen igénybevétessék. (t rajzlap melléklettel.) pallas részvényt>ta8a&to nyomdjlla buoapestbk