42347. lajstromszámú szabadalom • Üzemrendszer elektromos vasutakhoz és erőtelepekhez

« — 2 — ellenállások nincsenek elrendezve; ellenben a (D) gép elektromotoros erejének az (E) mellékáramkörű reosztát segélyével tág határok között szabályozhatónak kell lennie. A mellékelt rajzon olyan berendezés van föltüntetve, melynél az (E) reosztát kapcsoló emeltyűje segélyével az áramkör egyidejűleg a (D) és (F) gépek között zárható; a kapcsolónak (1) végállásában az egész ellenállás be van kapcsolva, de az áramkör a (D) és (P) gépek között még meg van szakítva. Az üzemrendszert olyképen alkalmazzuk, hogy először az (M) motort tehermentes állapotban megindítjuk. A (D) és (F) gépek közötti áramkörnek emellett megszakítva kell lennie és ennélfogva az (M) mótor indítása alatt az (E) ellenállás emeltyűjének az (1) helyzetben kell lennie. Minthogy az (A) tengely megindítása nagy forgató nyomatékot igényel, a (D) dinamó pedig árammentes állapotban könnyen forgatható, ennélfogva 'az (M) mótor indítása alatt csak ennek külső (C) része jön mozgásba és bizonyos maximális sebességet ér el. Ha az (A) tengelyt megindítani akarjuk, akkor a (D) és (F) gépek között az áramkört zárjuk és fokozatosan erősbítjük a (D) dinamó gerjesztését. Az (E) reosztát emeltyűjét e célból az ábra szerint az (1) végállásból a (2) állás felé kell forgatni. Az (F) mótor ezáltal fokozatosan növekedő erősségű áramot kap és az (A) tengelyt hajtja. Ezen tengelyt egyidejűleg az (M) főmotor is hajtja, mert a (D) dinamó azalatt, amíg áramot szolgáltat, a (C) rész mozgását gátolja, miáltal azonbati elérjük, hogy a (B) réBz is forgatható nyomatékot gyakorol a (K) tengelyre és ezáltal az (A) tengelyre hat. Minél jobban fokozzuk a (D) dinamó gerjesztését, annál erősebben hajtják az (M) és (F) motorok az (A) tengelyt. Az (A) tengely indítása alatt azon mozgási energia, mely a (D) dinamóban és a mótor (C) részében föl van halmozva, nagy részben elektromos energiává alakul át és az (F) mótor közvetítésével az (A) tengely hajtására használtatik ; ezáltal az indítási forgató nyomaték nagyobb lesz. Az (A) tengely sebességének szabályozása az (E) ellenállás változtatása útján történik. Minél inkább csökkentjük ezen ellenállást, annál nagyobb lesz az (A) tengely fordulatszáma. Minthogy az (E) ellenálláson a (D) dinamó gerjesztő árama folyik keresztül, az több szakaszra osztható és ezáltal elérhetjük, hogy az (A) tengely indítása és fordulatszámának szabályozása igen simán foganatosítható. Mindaddig, amíg az (A) tengely az ismertetett módon hajtatik, az (M) mótor teljesítményének felét az (A) tengelynek adja át, míg teljesítményének másik felét a (D) dinamóra viszi át, mely az (F) mótor számára áramot szolgáltat. Innen kitűnik, hogy az (M) motornak olyan nagynak kell lennie, hogy az (A) tengely hajtásához szükséges teljesítménnyel bírjon, míg a két (D) és (F) gép mindegyikének csak a fél teljesítménnyel kell bírnia. Az üzemrendszer az (A) tengely minden sebességénél igen kedvezően dolgozik, mert az (M) főmotor mindig nagy sebességgel fut és főáramkörű ellenállások okozta veszteségek nem lépnek föl. Ha az (M) mótor, mint ez a rajzon föl van tüntetve, indukciós mótor, akkor az (A) tengely bármely tetszőleges fordulatszámánál csak csekély csuszamlással jár. Ha az (A) tengely sebességét még nagyobbra akarjuk fokozni, mint az (E) ellenállás csökkentése által lehetséges, akkor ezt fékberendezés segélyével érhetjük el, amely a rajzban szintén föl van tüntetve. Az üzemrendszer azonban ezen fék nélkül is Í alkalmazható. Mihelyt az (A) tengely az (E) ellenállás fokozatos csökkentése folytán bizonyos sebességet elért, a (D) és (F) gépek közötti áramkört megszakíthatjuk és a mótor (C) részét a (G H) fék segélyével fokozatosan fékezhetjük, miáltal a (B) rész és az (A) tengely fordulatszámát bizonyos maximális értékig fokozhatjuk. Az (A) tengelyt ekkor csak az (M) főmotor hajtja. A (D) dinamó áll, az (F) mótor árammentesen pedig az (M) motorral együtt jár. A mellékelt rajz szerint az (E) szabályozó ellenállás úgy van berendezve, hogy a kapcsolóemeltyűnek a (2) végállásba való forgatásá-