42305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágya előállítására

Megjelent 1908. évi június lió 27-én. MAGY. KIR. SZABADALMI ígg HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 42805. szám, X/h. OSZTÁLY. Eljárás műtrágya előállítására. SAUL ADOLF MAGÁNHIVATALNOK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1907 november hó 16-ika. Csatornázással nem rendelkező városok- i ban és általában oly helyeken, ahol aránylag kis területen sok ember állandóan tartózkodik, az összegyűlő emberi ürülékek okszérű földolgozása és értékesítése nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is rendkívüli fontossággal bir. Hogy ennek dacára igen csekély azon helyek száma, ahol az ürülékeket földolgozzák, annak oka első sorban abban rejlik, hogy az eddig használt földolgozási eljárások eredménye csak igen ritkán volt kielégítő. Ezen eljárások közül jelenleg már csak egy használatos, az ú. n. pudrettezés, mely abban áll, hogy az összegyűjtött ürülékek esetleg kénsavval való elegyítés után, alkalmas elgőzölögtetőkben teljesen megszáríttatnak. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a nyers ürülékek 90—95% vizet tartalmaznak s befőzéskor csakhamar a meleget rendkívül roszszul vezető péppé válnak, beláthatjuk, hogy az ilyen eljárás, noha végterméke koncentrált, jól kezelhető ós értékes is, gazdaságos csak akkor lehet, ha a foganatosítására létesített üzem oly nagyarányú, hogy a modern cukorgyárak mintájára a tüzelőanyag legmesszebbmenő kihasználását célzó berendezéseket, pl. háromtestű vákuumbepárlókat, folytonos üzemben működtethet. Minthogy azonban ily nagy üzemet csak legalább 150,000 lakossal bíró város tud kellő mennyiségű nyersanyaggal ellátni, ilyen nagy városok pedig rendszerint már csatornázással birnak, a gazdaságosan működő pudrett-gyárak száma igen csekély. A jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint az ürülékek földolgozása rendkívül egyszerűsíttetik azáltal, hogy a nyers ürülékek még a szárítás előtt tőzeggel, zsombékkal, növényi hulladékokkal vagy alkalmas földnemekkel, illetve valamely erősen nedszívó anyaggal bensőleg elkevertetnek és csak ezután száríttatnak tetszőleges módon. Az elkeveréskor az ürülékek az adalék részecskéibe fölszívódnak és azok fölszínén finoman elosztódnak úgy,' hogy az elkeverés előtt folyós anyag az elkeverés után apró részecskékből álló laza likacsos tömeget képez. A lazító és nedvességfölszívó adalékhozzákeverése által az eddig annyi nehézséggel és költséggel egybekötött szárítási eljárás rendkívül megkönnyíttetik, mert a keverék egyrészt a szárítandó anyagot igen nagy fölületre finoman elosztott állapotban tartalmazza, másrészt laza halmazállapotánál fogva a szárító közeg (levegő, gőz stb.) könnyen és teljesen átjárhatja és kézi vagy