42191. lajstromszámú szabadalom • Újítások sokcellájú ventillátorkompresszorokon

részében is kétoldalról hűttetik. A föltüntetett foganatosítási alakok csak példaképen vannak fölsorolva és sokféleképen változtathatók ajiélkül, hogy a találmány lényege változást szenvedne. . így pl. az eddigi, teljesen beburkoló hengeres vízköpeny helyett több, a tokban elrendeaett gyűrűs (22) hűtő kamrát is rendezhetünk ©1 (8. ábra). A (22) hűtő kamrák egymással össze vannak kötve a kívül elrendezett (11) csövek által. Természetesen a külső tokot egyedül is hűthetjük vagy a válaszfalak és szárnyak hűtésével kombinálhatjuk. Egy másik, a jelen találmány tárgyátképező újítás a ventilátor-kompresszorokat vagy szivattyúkat működtető motoroknak sebességszabályozására vonatkozik, amenynyiben a gépnek teljesítményét bizonyos határok között változtatni lehessen, mely teljesítménynek azonban a szabályozónak minden egyes állásában állandónak (kell maradnia. Ezen kettős cél elérésére már most a jelen találmány szerint a motornak sebességváltoztató elemét (gőzgépeknél vagy gázgépeknél a szelepeket vagy eloszt,ó szerkezetet, elektromotoroknál a rheosztátot stb.) egy dugattyú (vagy membrán) által befolyásoltatjuk, melyre ikétoldalt különféle nyomások hatnak. Az egyik fölületre a külső légnyomás vagy pedig a fluidum útjának egy bizonyos pontján uralkodó nyomás hat, míg a másik oldalra ható nyomás a gépnek szállításával változik. A hengernek változjó nyomás alatt álló részét ezen célból egy, a fluidum áramlásának útjában elhelyezett nyomáscsökkenést sokszorosító készülékkel kapcsoljuk. Ezen sokszorosító több, közös geometriai tengellyel bíró konvergens-divergens csőből áll, amikor is az egyik csőnek vége a következő szűkülő résznek síkjában végződik. A konvergens-divergens csőben a fluidum, minthogy kisebb áramlási keresztmetszetre talál, nagyobb sebességgel fog áramolni, minek folytán a szűkülő részben a sebesség négyzetével, vagyis a szállított mennyiséggel arányos nyomáscsökkenés áll. be. A készüléknek ezan pontját a hengerrel kapcsoljuk össze úgy, hogy a dugatytyúra ható nyomás a szállítással arányosan változik. Hogy azonban eléggé nagy nyomáscsökkenést kapjunk, a fluidumnak útját igen erősen kell szűkíteni, ami ismét tetemes veszteségekkel jár. Ezen hátrányt a sokszorosító alkalmazása által szüntetjük be. A nyomáskülönbség, mely a száj és nyak között van többszörösen (5—6-szorosan) na^ gyobb a száj (és kiömlési nyílás között lévő nyomáskülönbségnél. Ha tehát a csőszáj és nyak között hasonló csövet rendezünk el, ennek szája és nyaka között a nyomáscsökkenés ugyanannyiszor nagyobblesz, mint az előbbi csőnél a száj és nyak között volt. Három, esetleg négy ilyen csőnek alkalmazása által a legkisebb cső nyakában tetszőleges nyomáscsökk;nést kaphatunk, anélkül, hogy ia készülékben a veszteségek tetemesek volnának. A dugattyúra ható két nyomás rúgóval vagy szabályozható ellensúllyal van kiegyensúlyozza. A rúgónak bizonyos feszültségénél vagy az ellensúlynak bizonyos értékénél a dugattyú csakis állandó szállítási mennyiségnél maradhat nyugalomban. A rúgó feszültségének vagy pedig az ellensúly tömegének változtatásával, tehát a szállított mennyiség normális értékét is. megváltoztatjuk. A szállított mennyiségnek tökéletes szabályozása miatt a sokszorosítónak két végét egy mellékveaetéke1>képező csővel kötjük össze, melyet toló ajtó vagy fojtó szelep segélyével többé-kevésbbé nyithatunk úgy, hogy a' kivánt szállítási mennyiséghez szükséges föltételek pontosan beállíthatók. Végül a motort egy, a fönti szabályozóval kapcsolt közönséges regulátorral is lehet fölszerelni, amikor is a két elem együttesen szabályozza a mótor sebességét, ill. teljesítményét. A 9. ábrában az előzőkben leírt újításnak egy foganatosítási alakja pgy lég-