42186. lajstromszámú szabadalom • Működtető szerkezet szelfaktorok legombolyítási féke számára

— 2 -kivágásában lazán mozog. Nyugalmi helyzetben a (Í6) emeltyű a főállványban (headstobkban) forgathatóan ágyazott (17) szögemeltyű és (171

) rúgó által a helytálló (161

) ütköző felé huzatik úgy, hogy az (f4) rúgó feszteleníttetik. A kocsi kifelé mozgásának végén a kocsiban egy fix forgó pont körűi lengő (G) villának fölső ága a (17) szögemeltyűnek (Q) csapját nyomja, miáltal a (16) vezérlő rúd az (1) nyíl irányában bal felé tolatik, az (f4) rúgó az (r) állító gyűrű által megfeszíttetik, de egyúttal a (14) emeltyűnek (13) pecke által a kocsi behúzását eszközlő tengelykötésnek (12) emeltyűje megakasztatik. A megfeszített (f4) rúgó azomban nem mozgathatja a (J) fékemeltyűt, mivel ezt a (24) ütköző a (23) emeltyű segélyével, melyet a kapcsoló tengely, vagy utósodrásnál a számláló mű vezérel, megakasztja. Ha a (23) emeltyű a fonás befejezése után balra leng, a (24) ütköző a (J) fékemeltyűt fölszabadítja, a megfeszített (f4) rúgó az (1) nyíl irányában az emeltyűre hat, az (A) fékező kerék az (F) szíjdobbal kapcsolódik és a főhajtó tengely és vele együtt az orsók addig forognak ellenkező irányban, míg az (a) irányító drót lefelé mozgása közben a felgombolyítási helyre nem jut és a (G) villával a (p) könyök segélyével összekötött és az irányító drótnak lefelé mozgásánál fölfelé mozgó (h) feszítő léc az (f8) rúgó behatása alatt alsó sarkával az (r2) görgő fölé nem csappan. Ekközben a (G) villa akként forog el, hogy fölső ága a (17) szögemeltyűt fölszabadítja és az (f4) rúgó már most a (17) szögemeltyűre ható (171

) rúgó álltai támogatva a (16) rúdat hirtelen jobbra mozgatja, míg csak a (16l

) ütközőre nem ütődik. Ennek az a következménye, hogy a (16) rúdnak (25) vastagítása először is a (J) emeltyűbe ütközik és ezáltal a legombolyítási féket kikapcsolja, azután a (13) pecek a (12) emeltyűt fölszabadítja úgy, hogy a befelé mozgást eszközlő tengelykötés bekapcsoltatik és a befelé mozgás megkezdődik. Az (r) görgő (U) csuszkákan van ágyazva, mely a kocsi függélyes vezetékében az (f) vezető sínen gördülő (o) görgő által emeltetik és sülyesztetik. A cséveképződés előre haladásánál a (P) idomlemezek fokozatosan a főállványnak hátsó része fölé tolatnak,, az (f) vezető sín mindinkább sülyed és vele együtt az (r) görgő; ennek következménye az, hogy a feszítő léc mindinkább kevésbbé emelkedik és az (a) irányító drót mindinkább kevésbé sülyed. A cséveképződés vége felé a (h) feszítő léc tehát kevésbé fog emelkedni, mint annak elején, a mikor az orsók még üresek. Ha az (r2

) görgő azomban mélyebb helyzetet foglal el, a (h) feszítő lécnek alsó része a hajtó szerkezet részeinek az 1. föltüntetett helyzeténél inkább bal irányban áll be úgy, hogy helyzete meredekebb lesz, minek következtében a (h) feszítő léccel a (p) könyök által összekapcsolt (G) villa az (f8) rúgó húzásának engedve mindinkább bal irányban forog el. Ezáltal azomban a (G) villának fölső ága folyton magasabbra jut, a (17) szögemeltyű a cséveképződés előrehaladásának mérvében a kocsi kifelé mozgásának végén kevésbbé forog el, a (16) rúd is kevésbé tolatik el és az (f4) rúgó szintén kevésbé feszül meg. Ennek következtében a cséveképződés vége fölé a legombolyítás lasabban történik, ami ezen fejtegetés szerint tehát egyrészt a (16) rudat vezérlő hajtó szerkezet működésmódjában, másrészt pedig és főleg a csévéknek növekedő tömegében leli magyazatát. A Dobson és Barlow-féle selfaktornál (2a. és 2b. ábra) a (J) fékemeltyű kétkarú, a legombolyítási fékemeltyű bekapcsolása ezen esetben tehát akként történik, hogy az emeltyűnek alsó karja jobb irányban mozgattatik. Ezen célból ezen kar a húzásra igénybevett. (f4) rúgó által akként van összekötve a (16) vezérlő rúddal (2a. ábra), hogy az (f4) rugónak jobb oldali vége a csavarmenetekkel ellátott (fl) rúd segélyével a (16) rúdnak a két (r) csavaranya közötti (160

) gyűrűjéhez van erősítve. A kocsi kifelé mozgatásának végén a kocsiban ágyazott (G) emeltyűnek (G) görgője a (16) vezérlő rúdon ülő (Q) ütközőjé-