42127. lajstromszámú szabadalom • Gép hullámos kályhakönyökcsövek előállítására
hornyából kihúzódik, mire a (7) kerék hatástalanul forog tovább, anélkül, hogy a (8) teng-e lyt forgatná. Hogy már most a (9e) kapcsolórészt a (7a) agy (7b) hornyával kapcsolatba hozhassuk, illetve kikapcsolhassuk, a (10) emeltyűt, (11) rudat és (12) csuklót alkalmazzuk (6. ábra). A (10) emeltyű könynyen hozzáférhetően van elrendezve (2. ábra). Ha a (10) emeltyűt mozgatjuk (2. ábra) és a (3) hajtótengely forog, a tengelykapcsoló bekapcsolódik úgy, hogy a (8) tengely is forgásba jut. Az emeltyű mozigatásával ugyanis a (9h) rúd a (9i) rúgó hatása ellenében fölfelé kileng (5. ábra) úgy, hogy a rúd vége a (9a) henger és (7a) agy között lévő közből kiszabadul. A (9e) kapcsolórész tehát a (9f) rúgó hatása alatt a (7) kerék (7a) agyának (7b) hornyába kerül úgy, hogy a tengelykapcsolás metgtörténik és a (8) tengely forgó mozgásba jut. A (10) emeltyűt ezen kimozgatott helyzetében a (9i) rúgó hatása ellenében a (10c) rúgó hatása alatt álló (10b) emeltyű (10a) hornya biztosítja (2. és 6. ábrák). Ha a gépet meg akarjuk állítani, a (10) emeltyűtt a (10b) emeltyű hcrnyából kihúzzuk, mire a (9i) rúgó hatása alatt a (9h) rúd a (7a) agy és (9a) henger közié jut és, amint előzőleg leírtuk, a (9e) kapcsolóemeltyűt visszatolja. A gép megállítása önműködőlég is történhet, ha a könyökcső hullámossá tétele befejeződött. Az előrenyúló (14) fejrész (14a) csapja vagy nyúlványa (2. ábra), a (10b) emeltyűnek ütközik úgy, hogy (10) emeltyű szintén fölszabadul ésa(9h) emeltyű a (9i) rúgó hatása alatt a kapcsolórészt kiszorító helyzetébe kerül. A (8) tengelyen még a (15) excentertár csa van alkalmazva, mely a (16) emeltyűt ide-oda mozgatja, mely emeltyű a (17) fogasrúddal van összekötve. A (16) emeltyű, mint a 7. ábrán látható, két (16a) és (16b) karból áll, melyek a (16d) karon alkalmazott (16o) csap körül forgathatók. A (16d) kar az (la) lemezre van szerelve, a (16a) kar fölső vége pedig a (17a) rúd közvetítésével a (17) fogasrúddal van csuklósan összekötve, míg alsó végén a (I6e) nyúlvány látható, mely a (16b) karnak középső részén alkalmazott (16f) nyílásába nyúlik. A (16g) állítócsavarok a (16e) nyúlványnak mozgását a (16f) nyílásban határolják, A (16b) karnak alsó végén a (I6h) csap van alkalmazva, mely a (15) tárcsával kapcsolódik. A (17) rúd ide-oda mozgásának mértékét a (16g) csavarok segélyével szabályozhatjuk, ami a cső tovamozgatásának s így a készítendő hullámok számának változtatását teszi lehetővé. A függélyes (la) lemezre a (18a) cs.p segélyével a (18) dob van fölfüggesztve. A (18a) csap a villaalakú (18b) karon hatol át, mely a (18) dob végével össze van kötve, továbbá még a (18c) karokon is áthatol, melyek az (la) lemezzel vannak öszszekötve. A leírt szerkezet lehetővé teszi, hogy a (18) dob vízszintes helyzetben maradjon, lehetővé teszi azonban azt is, hogy a (18) dob az alant részletesen leírt hullámosítási munkamenetnél függélyes mozgást végezhessen. A (18) dobra, melyen a (17) fogasrúd csúszik, a (14) fejrész van rátolva, melynek hátrafelé való mozgását a (20) rúd határolja (1. és 2. ábra). A fejrész a gyűrűalakú (21) toldattal (8. ábra) van ellátva, erre pedig a (22) gyűrű van ráhúzva. Ily módon a gyűrűalakú (23) hcrony keletkezjk, melybe a hullámosítandó cső végét betoljuk. A csövet munkaközberi a (24) pecek rögzíti a horonyban, mely pecek a (25) emeltyűvel mozgatható. Utóbbi a (25a) tartón van forgathatóan ágyazva és a (25b) excenterrel forgatható el, mely excenter a (25c) kéziemeltyű alsó végén van alkalmazva. A nevezett emeltyű a (25) emeltyűnek egyik végén valamivel a (25b) excenter fölött van forgathatóan megerősítve. A (14) fejrészen a (26) tartó látható, melyben a rúgó hatása alatt álló (26a) zárókilincs mozgatható. Ezen kilincsnek alsó vége a (17) fogasrúddal kapcsolódik, fölső vége pedig a (26b) kampóval van ellátva, mely a (25c) emeltyűnek a
