42127. lajstromszámú szabadalom • Gép hullámos kályhakönyökcsövek előállítására

könyökcső szabaddá tétele céljából való elforgatásánál a (25c) emeltyűn alkalmazott rúgós (25d) kampóval kapcsolódik. Ha azután a (25c) emeltyűt új csődarab befogása céljából előre forgatjuk, akkor a (25d) kampó a (26a) kilincset megemeli úgy, hogy ez a (17) fogasrúdból kikapcsolódik, mire azután a fejrész hátrafelé eltolható. Mikor a . fejrész hátsó helyzetébe ért, a (25d) kampó az (lg) rúdba vagy nyúlványba (1. és 3. ábra) ütközik úgy, hogy a (26a) kilincset elereszti s az ismét a (17) fogasrúddal kapcsolódik. A fejrésznek hátrafelé való mozgatását a (27) láncon lógó (27a) súly végzi, mely lánc a (27c) tartón ágyazott (27b) lánckeréken van átvezetve. A csőnek hullámosítását a (28) kések vagy lemezek végzik, melyek a (28a) karoknak egyik végén vannak megerősítve (3., 4., 9. és 10. ábra). A (28a) karok a (28b) vezetékekben mozgathatók s a (28c) csappal vannak ellátva, mely csapok (29a) hasítékokba nyúlnak. Utóbbiak a tárcsaalakú (29) lemezekben vannak alkalmazva és az átmérő felé hajlanak úgy, hogy ha a (29) lemezt forgatjuk, a (28a) karok, aszerint, hogy milyen a forgásirány, befelé vagy kifelé eltolódnak. A (28a) karok szélei le vannak rézselve s a karok a (28b) vezetékekben ide-oda tolhatók, mely vezetékek a függélyes (lb) lemezben vannak alkalmazva. A (29a) hasítékok úgy vannak kiképezve, hogy külső végük a (29) tárcsával központos. Ennek következtében, ha a (28c) csapok a (28) késeket legkülsőbb állásukba vezették, a (29) tárcsa még egy kissé elforgatható anélkül, hogy a késeket mozgatná. Ezen idő alatt a már leírt szerkezet a csövet egy hullámhosszal előre viszi. A (29) tárcsa az (lb) lemezen a (29b) karok és (29c) hengerek vagy görgők segélyével van forgathatóan ágyazva. A (29) tárcsát a (29d) kar lengeti, mely kart a (29e) rúd a (29g) tárcsával köti össze. Utóbbi tárcsa a (29h) tengelyre van erősítve, mely tengelynek másik végén a (8) tengelyre ékelt (29k) fogaskerékkel kapcsolt (29i) fogaskerék ül. A fölső (28) kések körülbelül 3 mm. vastagok, mivel ezen kések a könyökcsövek mély hullámainak előállítására szolgálnak. A lefelé következő kések mindinkább vastagabbak s a legalsó kés körülbelül 15 mm. vastag, mivel ezek a könyökcső hátoldalán (domború oldalán) lévő legszélesebb és lapos hullámok előállítására szolgálnak. A (18) dob külső végén a (18e) tárcsa van alkalmazva (8. ábra), mely valamivel kisebb átmérőjű, mint a hullámosítandó és hajlítandó cső s mely a hullámok készítésénél a megmunkálandó cső alárámasztására szolgál úgy, hogy a kések a csövet a (18e) tárcsának (18d) éle mentén nyomják be. A (18e) tárcsa homlokfalára a (18f) tárcsa van (18g) csapok segélyével megerősítve, mely utóbbiak a (18h) nyílásokon hatolnak át (4. és 8. ábra). Látnivaló tehát, hogy a (18f) tárcsa függélyes irányban beállítható. A (18f) tárcsa fölülről lefelé mindinkább szélesebb, és pedig fölül körülbelül 6 mm., alul ellenben körülbelül 12 mm. vastag. A (18f) tárcsát úgy állítjuk be, hogy fölső vége és a (18e) tárcsa fölső vége közötti távolság a megmunkálandó cső mély hullámainak magasságával a két tárcsa alsó végei közötti távolság pedig a lapos hullámok magasságával egyenlő. A hullámosításnál valamennyi kés egyszerre mozog, a középpont felé, mihelyt azonban az alsó széles kések a lapos hullámokat elkészítették és a (18f) tárcsának alsó részéhez szorultak, iá lengethetően alkalmazott (18) dobot fölfelé emelik, miáltal a fölső késeket a mély hullámok előállításában segítik. A csőnek hajlítására a következő szerkezet szolgál. A (8) tengelynek mellső végén a (30) tárcsa van alkalmazva, melynek egy hornyában a (30b) rúdon alkalmazott (30a) pecek vezstődik (3. ábra). A (30) tárcsának hornya oly alakú, hogy a (8) tengelynek forgatásánál a (30b) rúd ide-oda mozgattatik.