41467. lajstromszámú szabadalom • Tartóállvány elektromos légvezetékek számára

- 11 -az oszlop bármelyik oldalára ráfeküdhet­nek. A 46. és 47. ábra példa gyanánt ilyen elrendezést tüntet föl. A sokszögű oszlopokat, melyek a szo­kásos csőoszlopok helyett találhatnak al­kalmazást, célszerű szintén jelekkel ellátni, melyek a tartók és egyéb állványrészek szükséges távolságait mutatják és így a munkásnak az állvány fölállítását lényege­sen megkönnyítik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tartóállvány elektromos légvezetékek számára, jellemezve azáltal, hogy az áll­vány teljesen vagy részben idomrudak­ból van összetéve, míg az ezekhez erő­sítendő állványrészek, pl. szigotelotíma­szok, a tartókat az oszlopokhoz erősítő szalagok stb., valamint az egyes ruda­kat egymással összekötő tagok a kala­pácsfejű csavarok fejéhez hasonló fejjel vannak fölszerelve1 , melynél fogva l az áll­ványrészek az üreges szelvényű idomru­dakba tetszőleges helyen beilleszthetők és annak kiálló szelvényrészei alá for­gathatók, mimellett az állványrészek rögzítésére csavarok, feszítő ékfölületek stb. szolgálnak, oly célból, hogy atartó­rudak lyukasztása vagy mánemű gyön­gítése elkerülhető legyen. 2. Az 1. igénypontban védett tartóállvány­nak egy foganatosítása, jellemezve azál­tal, hogy az állványt alkotó rudak alakú keresztmetszettel vannak kiké­pezve úgy, hogy az állványrészek, meg­erősítésre szolgáló toldatuknál fogva az idomrúd nyitott oldalán lévő (3) hasí­tékon keresztül vezethetők a rúd üre­gébe és rögzítés céljából a hasítékot ha­tároló (2) bordák mögé tolhatók. 3. Az 1. igénypontban védett tartóállvány­nak egy foganatosítása, jellemezve'azál­tal, hogy a szigetelőtámaszoknak, heve­dereknek, szalagkapcsoknak és egyéb állványrészeknek az idomrudakhoz való erősítésére kalapácsfejű (4) csavarok szolgálnak, melyek (4a 16) fejüknél vagy (7) csavaranyájuknál fogva az idomru­dak kiálló (2) szelvényrészei alá vannak tolva és az idomrudakra fekvő állvány­részek lyukain vannak átvezetve oly cél­ból, hogy ezen állványrészek a csavarok meghúzása által szorosan az idomrudak­hoz foglalhatók legyenek és ez utóbbiak keresztmetszete merevíthessék (1—13. ábrák). 4. Az 1. igénypontban védett tartóállvány­nak egy foganatosítása, jellemezve azál­tal, hogy az idomrudakkal összekötendő állványrészek (szigetelőtámaszok stb.) magok vannak a rúd üregébe tolandó (8) kalapácsfejjel és a (9) rögzítő csa­varanya fölvételére szolgáló csavarme­netekkel ellátva (14. ábra). 5. Az 1—3. igénypontokban védett tartó­állványnak egy kiviteli alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a kalapácsfejű csa­varok szárának egy (14) része nem-kör­alakú keresztmetszettel s a rudakhoz erősítendő állványrészek ezen kereszt­metszetnek megf elelő lyukkal vannak el­látva, és amellett úgy vann ak kiképezve, hogy a csavarszárakra, melyek előbb a rúdban a kellő helyzetbe forgattattak, csak akkor tolhatók, ha a rúdhoz ké­pest a kívánt végleges helyzetet fog­lalják el (1—10. ábrák). 6. Az 1—3. igénypontban védett tartó­állványnak egy kiviteli alakja, jelle­mezve azáltal, hogy az állványrészek­nek az idomrudakkal való összekötésére olyan (4) kalapácsfejű csavarok szolgál­nak, melyeknek (4a) fejei a csavarnak a rúd üregében 90°-nál nagyobb szöggel való elforgatását nem engedik meg úgy, hogy a csavarsz,árak az állványrészek­ben nem fordulhatnak el, mimellett ez utóbbiak valamelyik részükkel szorosan az idomrúd egyik oldalára feküsznekoly célból, hogy a csavarszárral együtt egyik irányban se fordulhassanak el és ennek folytán a kapcsoló szerkezet kioldódása megakadályoztassék (8—10. ábra). 7. A 6. igénypontban védett tartóállvány­nak egy módosítása, jellemezve azáltal, hogy ia 90°-nál nagyobb szöggel való el­forgatás nem a csavar feje, hanem a csavarszár azon (15) része állal van meg-

Next

/
Thumbnails
Contents