41431. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék automobilok és egyéb járművek számára

említett vízszintes sík alatt fekvő hengerekben a most leírttal ellentétes folyamat megy végbe. Az összes hengerekben végigmenő légritkítás és légsűrítés tehát összeműködik, hogy a (34) tengely lesülyedését megakadályozza, amit azonban nem érünk el tökéletesen úgy, hogy könnyű ingadozások lépnek föl, melyek azonban az utasokra nem terhesek és melyek az erős lökések kiküszöböléséhez hozzájárulnak. Megjegyzendő, hogy a kerék küllőit a (8) hengerek és (12) dugattyúradak képezik, mely küllők a (6) illetve (15) forgáscsapok körül lengnek és ennekfolytán a tengely mozgásait akadálytalanul követhetik. Mint föntebb említettük a (11) dugattyuk és (12) rudak nem légmentesen vannak a (8) hengerekben vezetve. A légmentes vezetés ugyanis elhagyható, minthogy az ideiglenes ellenállások a kívánt hatás létrehozására teljesen elegendők. A kivánt hatásokat a tömítetlenség bizonyos foka mellett is elérjük, mert a szabad és hirtelen ki- és beáramlásban gátolt levegő csak rövid időre ritkítandó, illetve sűrítendő. A fönt: említett erők folytán a tengely megtartja központos helyzetét amit a tömeg tehetetlensége is elősegít, különösen gyors haladás mellett, mert ha a (34) tengely lesülyedt és a talphoz excentrikusan beállt, akkor a keréknek 180°-kal való elforgása után a tengely ismét fölfelé mozog és a reája ható erők folytán ismét sülyed úgy, hogy ezen ellenhatások következtében a tengely központos helyzetét megtartja. Az említett erők azonban a nyugalmi helyzetben nem elegendők és a kerékagy a (12) dugattyúrudak hossza és visszonylagos helyzete által megengedett mértékben lesülyed. Ha a teljes lesülyedés elkerülendő, akkor a dugattyú és a fölcsavart födél közé célszerűen csavarrugókat kapcsolunk be, melyek összenyomás által működnek. A rugók a jármű megállításánál vagy lassú járásánál bizonyos rugalmasságot állítanak elő. A rugókra normális forgássebesség mellett nincs szükség. A jármű mozgása közben a rázkódtatások és a sugárirányban működő erők a (35) agyot legföljebb az 1. ábrán (35l

)-el jelölt excentrikus helyzetbe hozhatják. Hogy a kerék oldalirányban is utánengedjen, a léghengereket úgy a talppal, mint az aggyal egyetemes csuklók által kötjük össze, szükség esetén a dugattyúrudakat is ity csuklók segélyével kötjük a dugatytyúkhoz. A 4. ábra egy ilymódon berendezett kerék részben metszett oldalnézete és az 5. ábra a 4. ábra C—D vonala szerinti metszete. A talpra megfelelő helyeken (38) lemezeket erősítünk, melyekkel (55) forgáscsapok segélyével a megfelelő számban elrendezett (40) hengerek fejdarabját csuklós kapcsolatba hozzuk, amennyiben a fejdarabok közbehelyezett tartódarabokba kapaszkodnak, melyek (39) toldataikkal az (55) lengethetők és (56) forgáscsapok által a hengerfejek (57) toldataival csuklós kapcsolatban állnak. Ezen elrendezés következtében a (40) hengerek az (55. és 56) forgáscsapok körül, azaz két egymásra merőleges sikban szabadon lenghetnek. A (40) hengerek két végét helytálló (58) fenekek, illetve fölcsavart (59) fenekek zárják el. A hengerekben egy-egy (41) dugattyú van nem légmentesen vezetve, melynek (42) dugattyúrúdja a (60) dugattyútoldatba van csavarva, a dugattyúrúd másik T-alakú vége közdarabok közvetítésével a (43) aggyal csuklósan van összekötve, mely közdarabok a (42) rúddal összekötött (44) fülekből és (61.) forgáscsapokból, továbbá az aggyal összekötött (45) gyűrű toldatain áthatoló (46) forgáscsapokból állnak. A (44) füleket és a (61, 46) forgáscsapokat tartó részek föladata az. hogy a dugattyúrudak végének ezen két csap körül, tehát két egymásra merőleges síkban való mozgása lehetővé tétessék. A (42) "dugattyúrúd az (59) fenékkel egy darabban készült (62) csőben nem légmentesen van vezetve. A részek rendes helyzetében a (49 és 58) fenekek között szabadon maradó (47) légtérben és a (49, 59) fenekek között kapott (50) légtérben a kerék mozgása közben a rugalmasságot elő-