41154. lajstromszámú szabadalom • Látható és hallható jelzésadó jelzőberendezés vasutakhoz

- 4 egy hosszúkás lemez van, melynek belső vége a lefelé nyúló (b62) pecekkel van ellátva; ezen pecek a (bl4) lengő kar fölső villaalakú végébe illeszkedik. Az említett (b62) peckek a tárcsa forgása közben rendesen a (b53) gyűrű belsejében mozognak. Minden egyes tölténytarto tolóka külső vége a (b63) oldalsó nyúlványokkal van ellátva, melyek rendesen a forgó tárcsa (b58) vezetékeit szegélyező (b64) lécekre támaszkodnak. Ha a tölténytartó tolóka kifelé vettetik, az említett oldalnyúlványok a (b64) lécekről lecsúsznak úgy, hogy a tolóka külső vége kissé lesülyed, a (b63) nyúlványok a tolóka esetleges visszafelé mozgásánál a (b64) lécek külső végébe ütköznek és ilyképen a tolókának teljes visszahúzását, azon esetben, ha a töltény nem robban föl, megakadályozzák. Ilyenkor egyúttal a tárcsa elforgását is meggátoljuk, mégpedig a következő módon. A tölténytartó tolókák külső vége (b65) robbanó töltényekkel van fölszerelve és a töltények megerősítésére szolgáló hosszúkás lemezek a töltény közelében (b66) lyukgatással vannak ellátva úgy, hogy ezen lemez a robbanás alkalmával könnyen elszakadhat. A lemezek öntött fémből készülnek, hogy ezen elszakadás még biztosabban menjen végbe. A tolókát mozgató (bl4) vetőkart, mint már említettük, a (bl6) rész mozgatja, mely a (bl5) tengelylyel szilárdan van összekötve, a vetőkar viszont lazán van az emhtett tengelyre erősítve ugy, hogy a (bl6' rész egy darabig üresen elmozoghat, mielőtt a (bl4) kart elmozgathatná. A (bl6) rész fölső vége két oldalsó (b67) és (b68) ütköző nyúlvánnyal (2. és 9. ábrák) van ellátva, melyek a (bl4) kart magukkal viszik. A (b69) rúgó a (bl4) kart állandóan a(b67) nyúlványra akarja szorítani. A rendes helyzetben, még mielőtt egy töltény tartó tolóka elmozgatása bekövetkeznék, a (bl4) kar fölső vége a (b56) rés belső végére támaszkodik. A 2. ábra jobb oldalán azon helyzet van föltüntetve, midőn a tölténytartó tolóka működés után nincs teljesen visszahúzva, mert a (b64) lécek külső végébe ütköző (b63) oldalnyúlványok a tolóka visszahúzá sát meggátolják. A 2. ábrán föltüntetett rendes helyzetbe való visszatérésekor a (b20) fogaskerék (bl9) pecke a (bl6) részt erősebben bal felé lengette, mint a 2. ábrán látható, majd ezen pecek a (bl6) részt a 2. ábrabeli helyzetébe téríti vissza, mimellett a (b69) rúgó ezen mozgást a (bl 4 vezetőkar elmozgatása nélkül is lehetővé teszi. A tolókát elmozgató (bl4) vetőkar (9. ábra) két egymásban eltolható részből áll, melyek egyike a (blö) tengellyel csuklósan van összekötve, másika pedig a vízszintes (b71) vezetékrudon elmozgatható (b/0) szánnal áll csuklós összeköttetésben. A (b70) szán (b72) karral van ellátva, mely a (b38) rúdnak mozgatására szolgál és ilyképen, midőn a (bl4) vetőkar legbelső helyzetébe jut, a (b34) hüvelyt a (b33) karimával kapcsolja. A (67) tárcsa tehát csak akkor forgattatik el, midőn a (bl4) vetőkar legbelső helyzetébe tért vissza. Mint már említettük, a (blö) tengelyt lengető (bl7) karnak és a (b20) fogaskerékre erősített (bl9) peceknek összekötésére szolgáló rúd egymásban eltolható részekből áll (10. ábra). A (bl7) karral csuklósan összekötött (b73) csőrészben a (b74) rúd tolható el, mely (bl9) pecket körülvevő (b75) részbe van csavarva. A (b75) rész viseli a (b45) elektromágnest. A (b73) csőre a (b76) hüvely van helytállóan megerősítve, mely hüvelynek (b77) nyúlványa, mint a 11. ábrán látható, a (b45) mágnes (b79) fegyverzetével (b78) csavar útján van összeerősítve. A (b77) nyúlvány mélyedésébe a nyúlvány és a (b79) fegyverzet közé (b80) rúgó van iktatva. Ezen összeköttetés arra szolgál, hogy a fegyverzetnek a mágnessarkoktól való távolsága változtatható legyen. Helytálló záró berendezés is van alkalmazva, hogy a (bl8) rúd részeinek viszonylagos elmozgását biztosan megakadályozzuk úgy, hogy a tolóka visszahúzását nemcsak a mágnes vonzóereje eszközli, ami a tolókának a vágányhoz való esetleges fagyása alkalmával nem volna elegendő. Eme záró berendezés a (b81) állító kilincsből áll,' mely a (b73) csőre van erősítve és