41138. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betűöntő- és szedőgépeken az öntőforma elzárására köztypek öntésénél
- 2 — lapnak a szemlélőtől elfordított oldalai síkokat képeznek és egész föliiletükkel az (A3) hézag oldalfalait érintik. A szemlélő felé fordított oldalai különböző helyeken mélyítéseket mutatnak úgy, hogy ezen oldalaknak csak (b c) fölületei érintik a vezetőhasíték szembenfekvő oldalait. A (B) betűlap (bö) nyílással van ellátva, melyen a (C) közlap azon részei hatolnak át, melyek máskülönben a (B) lapon hatolnának át. A két lap mélyített belső fölületei nem érintkeznek egymással, azonban a (C) lap alsó (c5) fölülete a (B) lap fölső (b3) fölületén csúszik és a (C) lap alsó (c6) fölülete a (B) lap fölső (b4) fölületén fekszik. A két lemez egymásra fektetve nem foglal el több helyet, mint egyikük önmagában, minthogy a két lemez vezetőfölületei közvetlenül az (A3) hézag két falát érintik. A (Bl) és (Cl) meghosszabbítások nyílásokkal vannak ellátva, melyekbe ismert módon rögzítő darabok kapaszkodnak, hogy a formalapok lökete határoltassék. A (Bl) meghosszabbításban levő nyílás ezenkívül a formalapnak a beállító berendezésekkel való összekötésére szolgál, melyek nem tartoznak a találmány keretébe, miért is a rajzon nincsenek föltüntetve. A (Cl) meghosszabbítás a lefelé kiálló (C3) toldattal van ellátva, mely (C4) kivágással bír, melybe egy hajtóemeltyű kapaszkodik; utóbbi a találmány keretébe tartozik. A hajtóberendezést a (D) tolattyú képezi, mely a megfelelő (Dl) állványzaton van vezetve. A tolattyú fölfelé nyúló (D2) orsóval van ellátva, mely a (D3) rúgót tartja. A (Dl) állványzaton (El)-nél az (E) emeltyű van ágyazva, melynek egyik (E2) karja villás és a (D4) ütközőtárcsára nyomást fejt ki, mely ütközőtárcsa a (D3) rúgó egyik alátámasztását képezi. Az (E) emeltyű az (E3) rúgó húzóhatása alatt áll, mely a nyugalmi helyzetben az (E2) kart és ezzel a (D) tolattyút alsó véghelyzetében fogvatartja. Az (E) emeltyű szabad karja (E4) ütközőcsavart tart, mely a fölfelé és lefelé lengő (P) emeltyű pályájába nyúlik. A (D) tolattyún a (D5) vezetőgörbe van elrendezve, melynek két (d) és (dl) vezetőfölülete ellentétes oldalak felé halad úgy, hogy e fölületek között a (d2) él képeztetik. A (D) tolattyú mellett a gép keretén (Gl)-nél a (G) emeltyű van ágyazva. Az emeltyű fölső végével (C2)-nél a (G3) kilincs vagy nyelv van csuklósan összekötve, mely ép úgy, mint a (D5) görbe, a (g) csúcsban végződik. A (G) emeltyűn a (G3) kilincs két oldalán (G4-) ütközők vannak elrendezve és pedig egymástól oly távolságban, hogy a kilincs az ütközők között is szabad játékkal bír. A (G) emeltyűben levő (G5) hasítékon a (C3) kilincsen megerősített (G6) pecek hatol át. Az összes (D G) és (G3) részek a (Dl) állványzat külső oldalán levő mélyítésben fekszenek és a (D41) födlemez által vannak letakarva. A (G6) pecek a födlemezen áthatol és a födlemezben oly hasíték van kiképezve, mely a peceknek kellő mozgásszabadságot ad. A (D41) födlemez (H) toldatában a (J) rúd van vezetve, melynek egyik vége a (G6) csappal csuklósan van összekötve. A (J) rudat a (Jl) rúgó hátrahúzza, melynek egyik vége a (H) toldatra és másik vége a (J) rúd (J2) peremére támaszkodik. A (J) rúdon a (J2) perem másik oldalán a (J3) rúgó van elrendezve, melynek egyik vége a peremre támaszkodik, másik vége a (K) karra nyomást fejt ki. A (K) kar a (KI) tengelyen ül, mely a gépkereten van ágyazva és több (K2) karral van ellátva. A rajzon három (K2) kar van föltüntetve, azonban a karok száma szükség esetén növelhető. A karok a betűodorkeret pályájába nyúlnak. A betűodorkeret a 2. és 3. ábrában (L)-el van jelölve. A (G) emeltyű alsó vége (G7)-nél villás és az (M) emeltyűbe kapaszkodik, mely (Ml)-nél az öntőforma (A) alaplemezén vagy a gépállványzaton az (N) tuskón van ágyazva. Az (M) emeltyű szabad vége a (C) közlap (Cl) meghosszabbításának alsó végén levő (C4) kivágásba kapaszkodik. A berendezés következőképen működik: A szóban forgó gépeknél egy beállító tövis alkalmaztatik, hogy a betűodorok az öntés alatt a forrja fölött beállíttassanak