41138. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betűöntő- és szedőgépeken az öntőforma elzárására köztypek öntésénél
- 3 mimellett az (P) emeltyű a beállító tövis mozgásaival együtt fölfelé és lefelé leng. Ha a formalap állíttatik be, akkor az (F) rész lefelé mozog és minthogy emellett az (E) emeltyű végén levő (E4) ütközőcsavart lenyomja, ennek folytán az (E) emeltyű oly módon leng .ki, hogy (E2) karja a (D) tolattyút a (D3) rúgó segélyével fölemeli. A (D) tolattyú (D5) görbevezetékének pályájában azonban a (G3) kilincs fekszik. A kilincs tehát oldalt lengettetik, míg a (G4) ütközők egyikébe ütközik, mire a (G) emeltyűnek ki kell térnie és (Gl) forgáspontja körül kilendíttetik. A (G) emeltyű mozgása a villás (G7) vég által az (M) emeltyűre vitetik át, mely a (C) közlapot állítja be. A (C) közlap beállításának mozgásértelme azon helyzettől függ, melyet a (G3) kilincs a (D5) görbe darabbal való érintkezés előtt elfoglal. Ha a (D) tolattyú lefelé való mozgásának végére ért, akkor a (G3) kilincs a (D5) görbe darabon szabadon tova lenghet és ezen időpontban kapja a betűodorkeret a beállítómozgást, mely által a leöntendő betűodorok a forma felé vitetnek. Ha már most köztypet akarunk önteni, akkor a betűodorkeretet oly helyzetbe hozzuk, hogy a (K2) emeltyűk egyikébe ütközik, mint ez a 2. és 3. ábrán látható. Ennekfolytán a betűodorkeret a (K2) karok segélyével a (KI) tengelyt és a (K) kart oly módon kilendíti, hogy a (J) rúd a (J3) rúgó segélyével előretolatik és a (G3) kilincs a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe vitetik, mely helyzetben a kilincs a (G) emeltyű baloldali (G4) ütközőjéhez fekszik. A (D) tolattyú lefelé való mozgásánál tehát a (D5) görbe darab a (G3) kilincs jobboldalát éri, a kilincset és ezáltal a (G) emeltyű fölső végét balra nyomja és mindegyik (M) emeltyűt megfelelően kilendíti. Ezáltal a (C) közformalap előretolatik, míg a (cl) homlokfölülete az (A2) haránttuskóba ütközik úgy, hogy a forma fölső vége elzáratik. A közformalap ezen helyzetében a (Cl) meghosszabbítás (c3) fölülete a forma (A5) ütközőjébe ütközik (1. ábra). Ha betűtyp öntendő, akkor a betűodortartó a (K) emeltyűkkel nem jön érintkezésbe. Ennek folytán a (Jl) rúgó a (J) rudat jobboldalra visszahúzza (2. ábra) és a (G3) kilincs tehát szintén a (G) emeltyű jobboldali (G4) ütközőjéhez fekszik. Ha tehát a görbe darab emelkedik, akkor a kilincs baloldalába ütközik, miért is a (G) emeltyű jobbra leng és a (C) közformalapot az (A2) haránttuskótól elhúzza. Betűtypek öntésénél a (C) közformalap (cl) végének a (B) betűformalap (bl) fölületével kell érintkeznie és e célból a közformalap olymódon fekszik a (P) betű formalap mélyített részében, hogy a közformalap hátrahúzásánál a (Cl) meghosszabbítás hátsó (c4) fölülete a (B) betűformalap (b2) fölületébe ütközik. Minthogy a közformalap az (E) emeltyű által a (D3) rúgó közvetítésével hátrahúzatik, ennélfogva a közformalapnak a betűformalaphoz képest elfoglalt ezen helyzete föntarfcatik, habár a betűformalap a betűtörzs szélességének meghatározására beállíttatik is. Az (F) emeltyű emelkedésénél az (E) emeltyű az (E3) rúgó hatása folytán nyugalmi helyzetébe visszatér és minthogy az (E) emeltyű (E2) karja a (D) tolattyú fölső végébe kapaszkodik, ennélfogva az (E2) kar a (D) tolattyút szintén löketének alsó végére mozgatja. A gép üzeménél kívánatos, hogy az öntőformákat kicserélhessük, azon célból, hogy a különböző betűnagyságoknak megfelelő öntő formákat elrendezhessük. Azonban mindegyik gép részére csak egy (M) emeltyű alkalmaztatik. Ha az emeltyű megerősítésére szolgáló (N) tuskó a gépkereten van elrendezve, akkor az (M) emeltyű illető karját csak az új forma (C) közformalapján levő (C4) kivágásba kell bevezetni, hogy az összes részeket üzemképes kapcsolatba hozzuk. Ha azonban az emeltyű közvetlenül magán a formán van ágyazva, akkor az emeltyűt a használt formáról le kell venni és az új formára kell szerelni. Az emeltyű tehát egy kicserélhető elemet képez, mely bármely tetszésszerinti formával együttesen használható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés betűöntő- és szedőgépeken a formalapok beállítására, mely gépek-