41098. lajstromszámú szabadalom • Ferdehajlású aknászsilip
másika annak boltozatán hosszirányban van elrendezve. Ezen berendezésnek egyfelől az a célja, hogy a hajót állandóan a tonnatartalmának megfelelő mélységben tartsuk, másfelől pedig az, hogy a hajónak a falakhoz való súrlódását meggátoljuk. Megjegyzendő, hogy az (5) rézsútos hajlású aknának keresztmetszete jóval kisebb, mint ama függélyes aknáé, melyen ugyanazon hajót akarnók átszállítani, mert elegendő, ha belső^szélessége megfelel a hajó szélességének; a víz szabad fölülete vízszintes lévén, az akna vízszintes hosszirányú átmérője annál inkább nő, minél inkább közeledik az akna hajlása a vízszinteshez úgy, hogy az akna annál kisebb keresztmetszetű lehet, minél kevésbbé tér el hajlása a vízszintestől. A ferde hajlású aknás zsilip lényegileg abban tér el a közönséges függélyes aknával bíró zsiliptől, hogy. az utóbbi vízszintes metszetének nagyobbnak kell lennie, mint a zsilipen át szállítandó legnagyobb hajó vízszintes metszetének. Belátható különben, hogy ha a hajlás csak igen kevéssé különbözik a vízszintestől, kisebb méretű cső szabad vízszine is egész hajósort fogadhat magába. Világos, hogy szerkesztése is jóval egyszerűbb a függélyes zsilipnél, mert az utóbbi akna hosszának a zsilipen átszállítandó legnagyobb hajó hosszánál nagyobbnak kell lennie. Egy másik igen fontos körülmény, melyre itt figyelemmel kell lennünk az, hogy ha talajemelkedést nem alagútszerűen akarunk átfúrni, rendes körülmények között nem kell a csövet egész hosszában kiépíteni, hanem elegendő, ha azt zárt aknának csak részben építjük ki úgy, hogy ha a hajlás gyönge és a lépcsők vagy szakaszok hosszúak, a hajók zárt alagút helyett nagyobb részt, sőt, ha kívánatos, teljesen nyitott, rézsútos fenekű csatornában haladhatnak tova, amint azt a következőkben lefogjuk írni. Ha (6)-al jelöljük a fölső (1) csatorna rendes vízszinét, belátható, hogy a ferde hajlású akna a (6) sík fölött levő (8—9) részé- | nek kiépítése teljesen fölösleges, mert a víz eme (6) sík fölé sohasem emelkedik. Vigyáznunk kell arra, hogy a fölső (11) kapú és az akna (8) széle között kellő tér maradjon, hogy a hajó szabadon uszhassék, midőn (4)-be jutott; az alsó (13) kapunak természetesen a (14) vonaltól, írelyben az alsó csatorna vízszine az (5) akna fenekét metszi, kellő távolságban kell lennie, hogy a lejutott hajó a (13 14) medencében könynyen mozoghasson, anélkül, hogy az akna rézsútos fenekébe ütköznék. Könnyen belátható, hogy ezen térnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a kapú a zsilip fenekére hajolhasson le, anélkül, hogy a hajó mozgását gátolná. A sematikus ábrákon egyszerűsítés szempontjából a zsilip födött és födetlen részeinek föltüntetését elhagytuk és ha a következőkben csőről beszélünk, ezalatt, ha csak a talajviszonyok azt meg nem kívánják, nem teljesen, azaz egész hosszában, zárt csövet értünk és emellett könnyen elképzelhetjük azon esetet is, hogy ha gyönge esést kell nagy távolságon áthidalnunk, a cső teljesen nyilt, szabad ég alatti rézsútos fenekű csatornává válik. A 2. ábrán rézsútos aknájú lépcsős zsilip sémája látható. Ha egy lejtőnél nagy magasságkülönbséget kell áthidalnunk és a csatornát a talaj alakulása miatt egyenes irányban közös hajlással nem bírjuk kiépíteni, úgy az építési költségek kisebbítése szempontjából, célszerűbb az itt leírandó berendezésű lépcsős zsilipet alkalmazni. A lépcsős zsilip részei egymással közlekednek. A (17) fölső aknában levő víztartalom a rákövetkező (20) zsilipaknába folyik át, melynek alsó végében emelkedésre kész hajó áll. A (17) aknában levő víz sülyedése közben egy hajót szállít lefelé, viszont a (20) aknát megtöltő víz egy másik hajót emel. A (17) aknából kijövő hajó az akna alsó vízszintes részén áthaladva, a kitérő medencébe jut. A (20) akna ilyképen egy hajó sülyesztésére, a (17) akna pedig egy hajó emelésére készen áll. Mint már említettük a zsilip aknája és a
