41098. lajstromszámú szabadalom • Ferdehajlású aknászsilip

fölső vízszintes részei egyenes irányúak le hetnek, míg a lépcsős zsilip többi aknái a megfelelő vízszintes' csatornarészekkel egy egyenest képezhetnek ugyan, de egymástól eltérő irányúak lehetnek. Két egymásra következő akna egyenes irányú tengelye kitérő medencében keresztezi egymást, mely ilyenkor két akna iránya által képezett szög csúcsában van elhelyezve és itt mintegy oly szerepe van, mint vasútaknái a fordító korongnak. A víznek leírt mozgása, mely mellett csak kevés víz megy veszendőbe a lépcsős zsilip egész aknasorában egyidejűleg mehet végbe föltéve, hogy az aknák páros számúak és egyikük telt, a másik pedig üres. Ilyképen, egy zsilipakna víztartalmával oly számú hajó le- és fölfelé mozgását idézzük elő, mely szám a zsilipaknák kétszeres és egy egységgel kisebbített számának felel meg. Világos, hogy ha a víznek szabályszerű lefolyását biztosítani akarjuk, úgy a különböző aknáknak egyenlő térfogattal kellbírniok, ha csak segédtáplálást nem akarunk alkalmazni. Két ferde hajlású aknás zsilipet egymás mellett egymással párhúzamosan is rendezhetünk el, mimellett az egyik zsilip emelésre, a másik sülyesztésre szolgál, fölső és alsó kitérő medencéik közösek. Az ily kettős zsilipnél az egyik zsilip telt, a másik viszont üres. A telt zsilipbe sülyesztésre, az üres zsilipbe pedig emelésre szánt hajót vezetünk be. A két zsilip alsó végén egy vagy több csővezeték vagy bármily megfelelő berendezés segélyével áll egymással összeköttetésben. Ha az összekötő csővezetéket megnyitjuk, a telt zsilipből a víz az üres zsilipbe folyik át, mimellett a telt zsilipben lévő hajót sülyeszti, az üresben lévőt viszont emeli, míg a két zsilipben lévő vízszin a közös magasságot el nem éri. A hajók tevaszállítását úgy fejezzük be, hogy a két zsilip alsó összekötő vezetékét elzárjuk, és azon zsilipből, melyben a aül^eíztendó hajói van, a vizet teljesen lebocsátjuk, azon zsilipet viszont, melyben az emelendő hajó van, a fölső tápláló vezetékből vízzel teljesen megtöltjük. A sülyesztő zsilipből eltávozó víz vagy elfolyik vagy azt az alsó csatorna táplálására használjuk föl. Ezen elrendezésnél egyidejűleg két hajót is szállíthatunk át a zsilipen, egyiket fölfelé a másikat lefelé, mimellett egy zsilip fél víztartalmának megfelelő vízmennyiséget használunk el. Ha a talajviszonyok folytán szükségessé válik, kettős lépcsős zsilipet alkalmazhatnnk, mely egymás mellé helyezett egyszerű zsilipek lépcsőzetes sorából áll. Minden zsilippár egyik aknája üres, másika teli és mindegyik aknapár két hajó átszállítására alkalmas. Világos, hogy az előbbi esetben veszendőbe ment vizet ilyenkor a rákövetkező alsó zsilipben lévő hajó emelésére hasznosítjuk. Az eddigiekben leírt egyszerű vagy kettős zsilip csak akkor használható, ha nem igen nagy magasságkülönbségről van szó. Ha a talajnak két, egymástól meglehetősen távol eső pontja között nagy magasságkülönbséget kell áthidalnunk, az egyes zsilipet légmentesen záró kapuk segélyevei bizonyos számú szakaszókra oszthatjuk, mely kapuk az aknák belsejében önműködően vagy nem önműködően mozgathatók. A vízoszlop nyomását ilyképen az egész zsilip hosszában elosztjuk, mely zsilip tetszésszerinti hosszra nyúlhat el, mimellett szakaszokra osztott ferde hajlású kettős csőalakú csatornát, ill. rézsútos fenekű kettős csatornát képez. Könnyen belátható, hogy a zsilipek úgyszólván korlátlan számban lehetnek elrendezve; a következőkben csak kétféle elrendezés működését írjuk le. A zsilip minden egyes szakaszának fölső végén, közvetlenül az előző szakasz kapuja mögött, egy nyitott rész van, mely az ©gésa szakasz számára levegőt és világosságát szolgáltat. Ezen nyitott résznek hossza a zsilip b%jlásával afányos; ugyanis miméi gyengébb a hajlás, annál nagyobb a nyítottréaa. Műit már említettük, részben a gyenge-hajláa folytán, részben a zsilipen, átszállítandó' feajjéfc