41083. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csapadékvíz elvezetőknél ezek munkabírásának növelésére

sen megtelni, mert a már részben megtelt úszó is elég nehéz ahhoz, hogy a fölhajtást és az úszószelep zárására törekvő túlnyomást legyőzze. Az elvezető munkabírása kis nyomásnál tehát ebből az okból sem kielégítő. Találmányunk tárgya oly berendezés csapadékvízelvezetőknél, mely a föntebb jelzett hátrányokat teljesen kiküszöböli. Ez a berendezés lényegében véve abból áll, hogy az úszó alatt lévő tér és a zárószielepet körülvevő tér között összekötő vezetéket alkalmazunk. Eme térben, mely a zárószelep nyitása pillanatában a külső levegővel jön összeköttetésbe, a csapadékvíz kifolyása közben a nyomás csökken és ez a nyomáscsökkenés az összekötővezetéken azonnal tovább terjed. Ennek következtében az úszót körülvevő csapadékvíz egy része is elfolyik, illetőleg a fölhajtás maga is kisebbedik, még pedig annál nar gyobb mértékben, minél magasabb az üzemfeszültség és viszont. Egyébként is, az úszófenék alatt lévő víz leszívatása, illetőleg az ennek következtében föllépő kis nyomáscsökkenés az úszót némileg lefelé húzza. Eme föntebb jelzett, a külső vízszin csökkenése által előidézett kisebb fölhajtás azt idézi elő, hogy az úszó az összes föllépő üzemi nyomásoknál annyira kiürülhet, amennyire a föntartandó vízelzárásra való tekintettel csak kiürülhet, az összekötő vezetéken pedig ezenkívül a külső víz egy része is elfolyik úgy, hogy az úszó minden elmozdulásánál lehetőleg sok víz távozik az elvezetőn át. Végül a burkolat legmélyebb pontjától kiinduló mellékvezeték egyidejűleg a csapadékvíz&lvezetőből a levált iszap egy részét is eltávolítja.A csatolt rajzokon az . 1—3. ábra a leírt berendezés három különböző foganatosítási alakját tünteti föl, egyébként azonos szerkezetű csapadékvízelválasztónál alkalmazva, nevezetesen azl. és 2. ábra a csatlakozó csőcsonkokon átmenő sík szerint vett függélyes metszet, a 3. ábra pedig az előbb említett síkra merőleges függélyes sík szerint vett metánt. A találmány tárgyát képező mellékvezetéket az 1. ábrán az úszó üreges rúdja, a 2. ábrán egy, a burkolat belsejében elrendezett cső, a 3. ábrán pedig egy, a burkolat belsejében -elrendezett cső, a 3. ábrán pedig egy, a burkolat falában kiképezett csatorna alkotja. Az (a) burkolatot a (b) födél zárja el, melyen a befelé nyúló (c) cső van fölerősítve. A tokban a fölül nyitott (d) úszó foglal helyet, melynek a (dl) fenekén megerősített (e) úszórúdja alul a (c) csőben van vezetve, fölső végén pedig tetszőleges ismert szerkezetű (f) szelepberandezéssel van fölszerelve, mely akkor, mikor az úszó föl van emelve, a vízelvezető (b) födelének (g) furatát elzárja. Az (e) úszórúdnak a kapcsoló vezetéket képező (el) furata van, melyet fölül egy vagy több (e2) furat köt össze a (c) cső által képezett (k) üreggel és mely alul a (d) úszó alatt lévő térrel van kapcsolva. Az (e2) furatok a (d) úszó fölső éle fölött vannak kiképezve, hogy az úszóban lévő és az ezt körülvevő víz között összeköttetést ne létesítsenek. A (c) csőben a(b) födél közelében egy (h) furat, alsó részében, a vízelzáráshoz szükséges víz szintje fölött pedig egy vagy több (i) furat lehet elrendezve. Az ismert (h) furaton a vízelvezetőből a levegő száll el, ezenkívül ez a furat azt is biztosítja, hogy a (d) úszót és a (c) csövet megtöltő víz egyenletesen emelkedjék. Az (el) furat és az (e2) kapcsoló furatok által képezett új berendezés működési módja a következő: Mikor a levezető csőcsonkon át az úszóba beáramló víz az úszót megtölti és ennek súlyát annyira növeli, hogy az úszót környező víz által okozott fölhajtást és az (f) szelepre ható gőznyomást az úszó BÚlya legyőzi, az úszó sülyedni kezd, ennek következtében az (f) szelep kinyílik és agő> a vizet a gőz a (c) csövön és a (g) sze-. lepnyíláson át a; (d) úszóból kihajtj£|i23k-~ kor a (dl) úszófenék fölső oldalára a föntebb jelzett zavaró szívóhatás Jatm,