41077. lajstromszámú szabadalom • Javítások rugalmas fluidummal működtetett turbinákon

(k) csatornákhoz és (u) az (r) elvezetőcsatornához tartozó szájdarabokat jelöli, mini ellett ezen különleges megjelölés folytán az említett részeknek egymáshoz képest elfoglalt helyzete látható, habár a gyűrűk kerületeiben kiképezett különböző szájdarabok között nincs eltérés. A fentebbiekkel a gyűrűk te-ijesen leírattak. A leírtakból kitűnik, hogy a gyűrűk domború része a kerék egyes üreggyűrűinek hornyába vagy homorú részébe illik. Ezen elrendezés folytán az üregek mérete, az általuk fogyasztott rugalmas fluidum mennyiségét tekintve, erősen csökkenthető és a rugalmas fluidum sugarai megvékonyíttatnak úgy, hölgy teljes erővel lépnek be a különlegesen kiképezett üregekbe, miáltal a hatásfok növeltetik és a rugalmas fluidum expanziója által kifejtett energia tökéletesen hasznosíttatdk. A köpenyben a bevezetőcsatornák vagy kamrák, az expanziókamrák vagy csatornák és az elvezetőkamrák vagy esatornák egymástól el vannak különítve és el vannak zárva, eltekintve az üregek által közöttük létesített kapcsolatoktól, melyek a gyűrűknek az üregekben való elrendezése és rögzítése folytán létesíttetnek. A külső (Ml) gyűrű egy része a köpeny egy befelé terjedő peremén belül helyezkedik el (1. ábra), míg az (NI) gyűrű perifériája az (M) gyűrűn • belül fekszik és ezen két gyűrű csavarok vagy más alkalmas eszközök által van a köpenyhez erősítve. A középső (01) gyűrűk nincsenek kivezetőcsatornákkal ellátva, hanem oldalt gyűrűalakú (Cl 1) peremmel bírnak, mely peremen alkalmas csavarok által a (B B) oldalrészekhez vannak erősítve (1. ábra). Ezen (0) és (01) gyűrűknek nem kell kivezető csatornát képezmök, minthogy e gyűrűk az egyes sorozatok legbelső gyűrűjeit képezik. A szájdaraboknak és a csatornáknak az •üregekhez képest elfoglalt helyzete a 9. ábrából látható világosan. A turbinakerék üregei az egyes gyűrűk mögött láthatók. Á száj darabok és az üregek elvezető csar tornáinak viszonya a 4, és átein is tffe ható, amidőn a szomszédos oldalakon lévő üregeknek egymáshoz képesti helyzete is Világosan föl van tüntetve. Megjegyzendő, hogy a gyűrűk az expanzió kamrákat és az elvezetőkamrákat elzárják és elkülönítik úgy, hogy e kamrák csak a turbinakerék üregei által vannak egymással egymásután összekötve. Mindegyik (B, B) oldalrész három részre van fölosztva, melyek pontosan hasonló kamrák sorozatával bírnak. Ezen kamrák mérete a köpeny bevezető helyétől a kivezető helyig, vagy a középig nagyobbodik; a három sorozat közös belső expanziókamrával és elvezetéssel bír. A kamrák a köpenyrészek körül spirálszerűen vannak elrendezve és az egyes csoportok legkisebb kamrája (d)-vel van jelölve (8. és 10. ábra), míg az ehhez legközelebb álló nagyobb kamrát (dl) jelöli, eaen két kamra az üregek külső gyűrűivel egy vonalban fekszik. A következő nagyobb kamrát (kl) jelöli (8. ábra). A belső gyűrű oly kamrával bír, mely az összes belső szájdarabokat magába foglalja és (m)-el van jelölve. Az expandáló fluidum ezen belső expanziókamrából a gyűrű körül az üregek belső során át az (r) kivezető kamrába halad. Az (r) és (rl) kivezet őkamrák (1. ábra) gyűrűalakúak, a hajtótengely körül végigterjednek és (r2) és (r3) csatornákon át a fönt leírt módon elrendezett (U—V) főtívezetéssel vannak összekötve. A középső kivezetőkamránál a köpeny (Kl) peremei (K) tömítésekkel vannak ellátva úgy, hogy víz vagy rugalmas fluidum nem kerülhet a tengely mentén a csapágyakhoz, miáltal fluidumveszteségek elkerültetnék és gőz alkalmazása esetén a csapágyak nem melegedhetnek föl. Az expanziókaaarák és a kivezetőkamrák fönt leírt elrendezéséből következik, hogy az esetben ha hajtó fluidum gyanánt gőz alkalmaztatik, akkor a gőz nem érintkgshetík a tengellyel vagy a csapágyakkal, kivéve, hogy a tömítések kissé tömrfcetlenné lesznek, ama a résziek egyikémek kedvezőtlen melegítését okozná. Továbbá a leírt elrendezés folytán $ ^t#zés szeráatá