41077. lajstromszámú szabadalom • Javítások rugalmas fluidummal működtetett turbinákon

fluidum a turbinakerék kerületére irányítva vezettetik be úgy, hogy ereje a legelőnyösebb módon érvényesülhet. Az alábbiakban a turbina működési módja van leírva, mimellett a turbinán áthaladó expandáló fluidum, például gőz, áthaladásának útja pontosan meg- van adva. A gőz az (L) csatornán át (1. ábra) lép be a turbinába, mely csatorna a gőzt a turbina kerületén három egymástól egyenlő távolságban álló pontra osztja szét, mire a gőz az (A) gyűrűtől kifelé, mindegyik oldalon az (s) és (sl) csatornákon át a köpeny fönt leírt egyes szakaszaihoz halad. A gőz ezután a (T) és (TI) csatornákon át közvetlenül az egyes szakaszok nagyf 2-szültségű (a) é3 (al) száj darabjaihoz halad. A gőz most mindegyik szakasz mindegyik oldalán két szájdarabon át bevezettetik, mimeUett a sugarak ferdén a (b) és (bl) üregekbe hatolnak. Az üregen keresatm e tszetének alakja és elrendezése folytán a gőz közvetlenül vezettetik az üregekbe, anélkül, hogy kiálló részek által bárrr.ikép gátoltatnék. Másrészt az üregek pontosan megfelelnek a szájdaraboknak és ezekhez csatlakoznak úgy, hogy az üregekbe haladó sugárból nem megy gőz veszendőbe. A gőz a köpenyrész domború gyűrűje által az üreg fenekére jrányíttatik és erős reakciót fejt ki, amikor az üreg fenekére irányíttatik és erős reakciót fejt ki, amikor az üregből a (c) kivezető csatornán át elvezettetik. A gőz ezután az első (d) expanziókamrába lép be, melyből a három (al) szájdarrab által a kerék oldalában kiképezett üregeken át a legközelebbi (dl) expanziókamrába hatod (8. ábra). Utóbbiból a gőz négy (all) szájdarabon át áramlik ki. A gyűrűk ezen szájdarabjaá a 8. és 9. ábrán láthatók világosan, azonban a 6. ábrából is kivehetők. A gőz az (all) szájdarabokból (ki) expanziókamirákba lép be, mire három különálló (g) szájdarabcsoporton át az üregek második sorozatába vagy gyűrűjébe lép be 'úgy, hogy ezen második sor vagy gyűrű üregeire fejt ki hatást és pedig agryanoly módon, mint ahogy a sugarak az üregek első sorát a fönt említett módon befolyásolták. A gőz ezen második üregsoron áthaladva, központi közös (m) és (ml) expanzióterekbe (1. ábra) áramlik, melyekből az alacsony nyomású (n) és (nl) szájdarabokba lép be, a belső (0 01) gyűrűk összes üregein egyidejűleg áthalad és ezen üregekből kilépve, az (r) és (rl) kivezető kamirákba áramlik. Az (r) és (rl) kibocsátó kamrák a köpenyoldalaknak csaknem egész átmérője mentén végigterjednek úgy, hogy szigetelést képeznek, mely a gép belsejében a kondenzálást megakadályozza és a hőmérsékletet egyenletesen szétosztja. Ezen ki vezetőkamrák gyűrűalakkal bírnak és tökéletesen a köpeny belsejébe vannak zárva, hogy a meleg eltávozását megakadályozzák. A gőz ezen kivezetőkamrákból az (U) és (V) csatornákon át a gép alaplemezébe áramlik, melyből a (W) kibocsátónyíláson át a küllégbe vagy egy megfelelő kondenzátorba halad. A föntebbi leírásból kitűnik, hogy a gőz ezen egykerekű turbinában a turbinakerék kerületéről befelé halad és a kerék kerületén fejti ki a legnagyobb hatást, a menynyiben a nagynyomású gőz e helyen lép be. A gőz a kerülettől a közép felé, fokozatosan nagyobb expanziókamrákban expandál úgy, hogy a gőznyomásnak az expanzió folytán való csökkenése következtében a gőz sokkal hatásosabban hat a tárcsának a középponthoz közelebb eső részeire. Ily módon a gőzből nyert erő egyenletes szétosztása biztosíttatik. Megjegyzendő, hogy ezen elrendezésnél a veszteségek teljesen elkerültetnek, minthogy a részek között esetkg föllépő csekély kondenzált vizet a kerék centrifugális ereje kifelé nyomja, miáltal a rugalmas fluidum vagy gőz nem térhet el rendes útjától. A leírt elrendezésnél továbbá a gőz nem kerül a hajtótengellyel és a csapágyakkal érintkezésbe úgy, hogy a gőz ezen részeket nem melegíti, miáltal a kenés könynyen végezhető.