41077. lajstromszámú szabadalom • Javítások rugalmas fluidummal működtetett turbinákon
mint azt a 3. ábra mutatja. Ezen kiképezés folytán az üreg fölülete oly nyílással bír, mely a szélső üregek körével egy belső egyenes vonalban fekszik. A 3. ábrából látható, hogy az egyes üregek a turbinakerék közepén túl tarjednek és oly szög alatt vannak elrendezve, valamint oly módon vannak csoportosítva, hogy aránylag vékony turbinakerékben képezhetők ki. Emellett megjegyzendő, hogy miután az üregek bizonyos szög alatt vannak a kerék fölületébe vágva, ennélfogva egymás fölé terjednek úgy, hogy aránylag vékony turbinakerékben igen sok üreg rendezhető el, miáltal működés közben a sugarak impulzusának gyakorisága nagy mértékben fokoztat: k úgy, hogy, habár ezan turbina impulzusok sorozata által működik, a sorozat lényegében véve folytonos. A turbinakerék átmérője valamivel kisebb, mint a köpenygyűrű belső átmérője úgy, hogy a kerék körül szűk gyűrűhézag marad szabadon, miáltal a részek közötti súrlódás biztosan elkerültetik. A fenékben szűk (vl) elvezetőnyílás (1. ábra) van alkalmazva, mely az esetleg lecsapódott nedvesség elvezetésére szolgál. A fönt leírt szerkezettel bíró üregek három központos sora a kerék kerületének közielétől a keréksugár felén túl terjed. A (B B) köpenyrészek csavarok segélyével vannak az (A) gyűrű két oldalára fölerősítve és oly módon vannak kiképezve, hogy a (D) tárcsa széléhez közel állnak. A köpenyrészek főrésze ezután kifelé terjed, míg középen a (P P) és (Pl Pl) helyeknél (1. ábra) a belső üregsoron belül, a (D) tárcsa fölületeihez közöl áll. A turbinakerék és a köpeny tehát nincs egymással összekötve, azonban részeik oly módon vannak elhelyezve, hogy egymást érintkezés nélkül lehetőleg megközelítik. A két (B B) köpenyrész alkalmas tápláló és expanziókamrákkal van ellátva, melyekből a rugalmas fluidum, nyomás mellett, alkalmas szájdarabokon át az üregekbe vezettetik és ezekből esetleg a köpeny alkalmas kamráiba áramlik ki, mely elve' zetőkarnrák az (U) és (V) csatornákon át az üreges (H), alaplemezzel közlekednek, melyből a kihasznált fluidum a szabadba vagy egy alkalmas kondenzátorba vezettetik. A szájdarabok alkalmas gyűrűk szélei által képeztetnek, mely gyűrűk egymással központosán való összeállításuk után, a szájdarabok falait képezik. (Ml NI és 01), illetve (M N és 0) jelzik ezen gyűrűket. A gyűrűk az 5. ábrán láthatók világosan, míg a gyűrűk szélei a közöttük elrendezett turbinakerékkel együtt a 7. ábrán van föltüntetve. A gyűrűk egyik része a turbinakerék illető üregsorának gyűrűhornyába illik, mimellett a gyűrűk kerületükön egyenlő távolságokban fekvő ferde bevágásokkal vannak ellátva, mint azt a 7. ábra mutatja, mely bevágások alkalmas gép segélyével állíthatók elő. Ezen bevágások a gyűrűnek a köpenybe való behelyezése után szájdarabok sorozata, melyek a turbinakerék egész fölületén körülterjednek. Ha a szájdarabsorozatok csak egy darabon terjednek, akkor csak ezen darabon fejtenek ki hatást. Közvetlenül a gyűrűk legömbölyített kiálló részén belül és az illető üreggyűrű kibocsátó végének megfelelően, a gyűrűkben nyílások vannak vágva, melyek az üregekből való elvezetésre szolgálnak. Minthogy a lényeg az, hogy a rugalmas fluidum, miután munkát végzett, eltávozzék, ennélfogva a nyílások szerkesztésének módja nem bír jelentőséggel; a nyílások gépi úton pontosan állíthatók elő. A nyílásoknak simáknak és elég nagynak kell lenniök. Azonban ezen elvezetőnyílások különböző méretekkel bírnak, megfelelően a köpenyben kiképezett azon kamrák méreteinek, melyekbe a rugalmas fluidum a gépen át vett útja közben belép. Ezen kamrák az egyes csoportokban (c cl és cll)-el vannak jelölve, mint azt a rajz 6. és 8. ábrája mutatja. A kivezetőnyílásoknak mégfelelő szájdarabcsatornák következően vannak megjelölve, (a) a (c) kamrához, (al) a (cl) kamrához és (all) a (cl'l) kamrához tartozó szájdarabcsatornát jelzi: (g) a
