40987. lajstromszámú szabadalom • Szivarkészítőgép

zett (101) ütköző alkalmazva. A V-alakú kés nyílása a pólya mozgáspályájába ér és mikor a horgok által megfogott pólya eme bevágásba belép, a kés a pólya csúcsának egy igen kis részét lévágja ennek fölső és alsó részén. A V-alakú kés által létesített metszés a pólyáról a bekötőgyűrűt, vagyis a bekötő levélnek azt a részét távolítja el, mely a pólya csúcsát veszi körül, egyidejűleg pedig a pólyát kétoldalt némileg le is súrolja. Ez a most leírt metszés a pólya végét föllazítja és lehetővé teszi, hogy a csúcsalakító berendezésben a csúcsot elkészítsük és hogy megfelelő helyes alakú csúcsot létesítsünk. Hogy már most a pólya a késről le ne csúszhasson, egy rögzítőtagot alkalmazhatunk, mely — mint azt megrajzoltuk — a (107) rúgó által előre szorított (106) szánon alkalmazott (105) pecekből áll. Közvetlenül az előtt, hogy a pólya a kést éri, eme pecekre szórni, mely a pólyába behatolva, meggátolja, hogy ez a késtől eltávolodjék. A (107) rúgó megfeszül, mialatt a pólya a kés előtt elhalad és lehetővé tieszi, hogy a pólya ezenközben a (105) szánt hátra tolja. Ez a leírt művelet a 14., 15., 18. és 19. ábrán látható, nevezetesen a 18. ábrán a pólya abban a helyzetben látható fölülnézetben, mely a V-alakú kés érintését közvetlenül megelőzi, míg a 19. ábrán a pólya a kés elhagyása után elfoglalt helyzetében látható. Mikor a V-alakú kés a csúcs levágását befejezte, a (79) kart — mely a tartót viseli — mozgató berendezése hátra felé mozgatja és a pólyát a födőlevéllel körültekercselő berendezésbe vjiszi. Föltéve, hogy a körültekercselő berendezésben — mint az rendes üzemnél történni szokott — egy szivar van, melynek körültekercselése abban a pillanatban fejeződött be, amelyben a (79) kar és a pólyatartóban lévő pólya akörültekercselő berendezéshez közeledni kezd, a szivart a körültekercselő berendezésből a (108) kiemelő kiemeli. Ez a kiemelő a körültekercselő berendeizés részét képező (112) tengelyre ékéit (111) excenter és a (110) emelő által működtetett (109) szanra van szerelve. Ez a kiemelő a szivart a- (90) horgok pályájába viszi és melyek akkor, mikor a kar a körültekercselő berendezés felé mozog, a pólyát tartó horgok előtt fekszenek. Mikor a (90) horgok a szivart érintik, szorosan záródnak, amennyiben a (92) kar egy (113) kiugrást ér, mely a tengelyt elforgatva, a horgok záródását idézi elő. Mikor a (79) kar a kész szivart fölvette, mozgását tovább folytatja mindaddig, míg a (87) pólyamegfogó horgok a kiemelő fölé nem jutnak. Abban a pillanatban, amelyben eme horgok a kiemelő fölé kerülnek, a (89) kar egy (114) kiugrást ér, minek következtében a horgok kinyílnak és a pólyát a kiemelőbe fektetik. Megjegyzendő, hogy ezek a (114 113) kiugrások a (115) karon vannak alkalmazva és hogy úgy a (85), mint a (86) tartó (116), ill. (117) rugókkal van fölszerelve, melyek a tartók horgait a nyitó és a záró helyzetükben önműködően rögzítik. Mikor a (85) tartó a pólyát a kiemelőnek átadta, a kiemelő visszafelé mozog, hogy a pólyát a körültekercselő berendezésbe vigye, míg a (86) tartó a benne lévő kész szivarral együtt viszsafelé mozog, hogy a szivart a lerakó berendezéshez vigye. Jobb fajta szivaroknál kívánatos, hogy azokat, mielőtt a lerakó berendezésbe jutnának, a szélesebb végükön levágjuk, csúcsukon pedig kisimítsuk. Ez a kikészítő berendezés a csatolt rajzon látható gépnél oly módon van elrendezve, hogy a szivart akkor munkálja meg, mikor azt a (90) horgok megfogták és mielőtt azt a horgok leadnák. Ez a kikészítőberendezés egy forgó (118) simítófejből áll, melynek (119) szára vagy tengelye a gépkeretre szerelt (120) csapágyakba van ágyazva. A tengely végén egy (121) szíjdob van fölékelve, mely fölött a (122) szíj fut, ezt a szíjat a gép valamely részéről alkalmasan hajtott (124) tengelyre ékelt (123) szíjdob hajtja. Mikor a mozgó (93) kar a szivar csúcsát a (118) simítófej elé állítja, a