40966. lajstromszámú szabadalom • Mindenféle gépnél használható csúszó korongokkal létesített nyomáskiegyenlítő tömítés

zeggel való megtöltését csupán a tolattyú és ennek nyugfölülete közötti résen át foganatosítanék, az (m) teret nyomáscsökkentő szeleppel felszerelt csatorna útján gőzvezetékkel kötjük össze, hogy (m)-ben mindig olyan nyomás uralkodjék, mely valamivel nagyobb a tolattyúk belső tere felől ható átlagos nyomásnál. Maga a forgógép tulajdonképeni szerkezete a belső (d) dugattyúból áll, mely a belső (a) hengerben forog. Ez a belső henger belül és kívül (q) szellentyűkkel van fölszerelve, melyek a belső (d) dugattyú és a külső (dl) dugattyú felé lengenek. Az utóbbi az (a)-val szemben henger, míg a külső (al)-val szemben dugattyú. Az (a)-n belül továbbá a (ql) szellentyük vannak elrendezve. Az (o)-nál belépő gőz első sorban a belső (d) dugattyú és a belső (a) henger közötti térbe jut. Innen a külső (dl) dugattyú és belső (a) henger közötti térbe áramlik. Mialatt még tovább expandál, a külső (dl) dugattyú és a külső (al) henger közötti térbe jut, honnan végül a szabadba távozik. A belső és külső (d) és (dl) dugattyúra szabadon (e) födél támaszkodik. Az (e) födél továbbá a rajta csúszó (el) födelet hordja. A belső (d) dugattyú az (x) és (xl) forgattyú útján a gép (c) tengelyére hat és a három hengertér által kifejtett erőt arra viszi át. Az (y) gőzköpeny arra való, hogy az egész gépet lehűlés ellen megvédje. A 13—14. ábrák a találmány alapélvszerint szerkesztett, illetve tömített förgó tolattyút tüntetnek föl. Itt (c) a gőzbevezetés. A gőz a (p) gőztolattyún át, melyet a (c) tengely vezényel, az (ol) vezetékbe jut. A (p) gőztolattyú ugyanazt a szerepet játszsza, mint az (e) födél az eddig ismertetett foganatosítási alakoknál. Az (m) teret itt a (p) tolattyú és az (1) tolattyúszekrény-födél alkotja. A 15. ábra az itt ismertetett alapelvnek olyan talpcsapágynál való alkalmazását mutatja, a melynél a tengelynyomás egyensúlyozására, nyomás alatt álló folyadék szolgál. Itt (c) az ágyazandó tengely és (e) az erre felékelt korong, mely a (z) szekrényre fekszik. Az (o) bevezetőcsövön át tetszőleges nyomóközeg jut az (e) korong alá. Ha a tengely balról jobbra ható nyomás vagy húzás útján terheltetik, akkor az (e) korongot a (z)-hez szorítja, de az (o) felől bevezetett nyomóközeg ezen egyoldalú nyomást legyőzi, minthogy a nvomóközeg által az (e) korongra kifejtett nyomás' a tengelynyomásnál nagyobb. Ekkor azonban a nyomóközeg a két födél közötti (m) térbe lép és ezáltal teljes nyomáskiegyenlítés létesül. Itt még az az előny is mutatkozik, hogy az esetben, ha alkalmas nyomóközeget, mint pl. olajat alkalmazunk, a nyomóközeg fölöslege, mely az (m) térből a tengely mentén távozik, a tengelycsapágy kenésére használható. A 16. ábra oly forgó gépet mutat, mely azáltal, hogy nemcsak egyik, hanem mindkét oldalán födelekkel van ellátva oly célból, hogy mindkét oldalon a dugattyú és a henger teljesen egyenletes kopását érjük el. Ez a géptől a 7. ábrán föltüntetett gép abban tér el, hogy az utóbbinál két külön gépnek közös fedéltere és két egymással összekötött, egységes egészet alkotó födele van. A 16. ábrában a két (m) és (ml) födéltér kívülről bevezetett nyomóközeggel töltetik meg. Ez a nyomóközeg a (v) vezetéken át először az (u) redukáló szelepbe, jut, melyet a (w) súly terhel és melynek révén az (m) és (ml) terekben, melyekbe a nyomóközeg bejut, csak egy bizonyos, a körülményeknek megfelelő nyomás létesülhet. Az ábrán föltüntetétt többi részek megfelelnek azoknak, a melyeket az eddig leírt gépeknél ismertettünk. A 17. és 18. ábrák olyan transmissziótengelyt tüntetnek föl, mely úgy jobbról, mint balról ható tengelyirányú nyomásoknak van kitéve. Az ilyen csapágyak különösen hajótengelyeknél használhatók. Az egész szerkezet hasonlít a 15. ábra szerinti szerkezethez, csakhogy egy (e) korong helyett két (e) és (el) korong van alkalmazva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tömités tetszőleges célokra szolgáló géprészekhez tömítendő teret elzáró, mozgó