40966. lajstromszámú szabadalom • Mindenféle gépnél használható csúszó korongokkal létesített nyomáskiegyenlítő tömítés
- 2 -rugók célszerű elrendezésének különleges módját még ismertetni fogjuk. (Lásd a 2—6. ábrákhoz való magyarázatot). Az itt tekintetbe jövő rugók céljuk szempontjából hasonló esetekben elrendezett rugóktól abban különböznek, hogy nem az egész nyomást, hanem csak egy bizonyos, a födél biztos fölfekvését előidéző kiegészítő nyomást kell szolgáltatniok. Az 5. ábrában a betűk ugyanazokat az alkatrészeket jelölik, mint az 1. és 4. ábrában. Továbbá (g) az (e) födél fölött a (c) tengely körül elrendezett gyűrűt jelez, mely a tengelyij ei nincs szilárdan összekötve és amelyen (h) golyók gördülnek, melyek közte és az (e) födél között vannak elrendezve, (i) a hengeren megerősített és az (e) födelet, valamint a (g) gyűrűt átfogó kengyel. Az (i) kengyel és (g) gyűrű között (k) rugók vannak elrendezve, melyek a (g) gyűrűt és ezzel együtt az (e) födelet leszorítják anélkül, hogy a gyűrű a födél mozgásában részt venne. Mint már említettük, az (e) födél tömör zárása szempontjából szükséges, ha a készülékben túlnyomás uralkodik, az (e) födél körül még egy második külső (1) födelet elrendezni, mely az (a) hengerre van rászerelve (3. és 6. ábra). Az (e) és (1) födelek között egy bizonyos-(m) hézag marad, melyet födéltérnek nevezünk. Ha már most a hengerben vagy helyesebben azon terek valamelyikében, melyekre a (d) dugattyú a hengerteret osztja, bizonyos túlnyomás uralkodik, úgy az (e) födél a (d) dugattyúval együtt kissé kifelé tolatík és a nyomóközeg egy része az (m) térbe fog távozni és pedig csak addig, míg az .(e) födél mindkét oldalán a nyomás egyenlő nem lesz. Ezután az (e) födél ismét leszoríttatik. Hogy ilyen körülmények között a nyomóközegnek csak aránylag kis részének kell az (m) térbe átlépni, az kitűnik a következő megfontolásból. Tegyük fel, hogy a két hengerrész egyikében (d)~től oldalt 020 ma szabad keresztmetszetű fólület mellett 8 atm. túlnyomás uralkodik, míg ellenben a másik hengertérben 0-15 m' szabad keresztmetszetű fölület mellett nincsen túlnyomás, úgy az (e) födél belülről cma kint 8X2000 — 16,000 kg. nyomással van terhelve. Tegyük föl, hogy az (e) födélnek az (m) tér felé fordított fölülete 0'80 m2 , úgy itt a 16,000 kg. nyomás egyensúlyozása végett 16,000:8000 = 2 atm. nyomásnak kell uralkodnia. Ez azonban csak negyedrésze a dugattyú magasnyomású oldalán uralkodó nyomásnak. Ezenkívül az (m) teret a gyakorlatban mindig lehetőleg kicsinyre szabjuk úgy, hogy ez által is lehetőleg csökkentjük a nyomóközeg azon mennyiségét, mely annak megtöltéséhez szükséges. Ezt a hatást még növelhetjük azzal, hogy az (m) teret alkalmas, nem rugalmas, folyékony anyaggal, pl. olajjal töltjük meg. Hogy továbbá az (m) és (a) terekben uralkodó, megközelítőleg egyenlő nyomások esetén, az (ni) térben a túlnyomást biztosítsák, az (m) téren belül még (k) rugók vannak elrendezve, melyek az előbb ismertetett foganatosítási alakhoz hasonlóan egyrészt az (1) födélre, másrészt a (g) gyűrűre hatnak. A (g) gyűrű a (h) golyókon nyugszik úgy, hogy az (e) födél mozgásában részt nem vesz. Ezen tömítésnek egy foganatosítási alakját a 3. ábra hosszmetszetben és a 6. ábra az (m) téren át vezetett keresztmetszetben tünteti fel, mimellett a 6. ábrában a (g) gyűrűn nyugvó (k) rugók nincsenek megrajzolva. Hogy az (m) térben megfelelő nyomást tarthassunk fenn, akképen is járhatunk el, hogy olyan térrel hozzuk összeköttetésbe, melyben egy bizonyos középnyomás uralkodik, mely az előbb említett példa szerint szükséges, hogy a nyomást az (m) térben mindig valamivel magasabban tarthassuk, mint az (a) térben. Az (m) tér tehát nyomóvezetékkel vagy más efélével kapcsolhatóössze (17. ábra). Ha több ilyen hengert akarunk egymással kapcsolni, úgy ezeket célszerűen úgy helyezzük el egymáshoz képest, hogy általánosságban az 1. és 6. ábra szerinti elrendezést tartva szem előtt, az (e) födelek
