40950. lajstromszámú szabadalom • Erő és munkagép forgó dugattyúval vagy hengerrel

- 5 -nyitja, mire a gázok a (71

) nyíláson át távozhatnak. A dugattyú következő félfordulata alatt a (61

) szelepen át a (9) térbe boszívott gázok a (11) térben fölrobbannak és az (5) szellentyű révén a (2) dugattyúra hatnak és így a (2) dugattyú ismét tovább forog. A fáradt gázok a (7) csövön át a szabadba jutnak, amint a (21) vezérmű a (20) szelepet nyitja. A föltüntetett foganatosítási alaknál látható, hogy a (4, 41

, 5, 51

) szellentyük a (22) szigetelőréteggel vannak fölszerelve. Hasonlóképen a robbanási terek belső falai is (23) szihetelő rétegekkel vannak borítva. A (24) hűtőköpeny az egész gépet körülveszi. A (61

) bevezetőszelep rúgója a (25^-el van jelezve, míg a másik bevezetőszelep rúgója nincs megrajzolva. A két kibocsájtó szelep rúgója (26) és (26L

) el van jelezve. A 12. ábra oly foganatosítási alak, amelynél négy mótor van egymással kapcsolva, amelyek közül kettő-kettő egy csoportot alkot. Mindenik csoportban a dugattyúk egymáshoz képest 180° fokkal vannak eltolva. A két csoport egymáshoz képest 90°k-al van elforgatva úgy, hogy a mótor minden, helyzetéből biztosan megindítható. A mótor bármilyen hajtóközeggel tartható üzemben és változatlan szerkezettel szivattyú gyanánt is használható, mikor is természetszerűen csakis a csatlakozó nyílások összeköttetését kell megváltoztatni. Az alábbi leírásban gázmotor gyanánt való üzem van ismertetve. Ez esetben a gázok az első motornál (7)-nél lépnek be a (9) térben komprimáitatnak és a (27) csövön át a második motorba jutnak, hol a (81

) térben explodálnak és a (61

) csövön át kiszoríttatnak. A második mótor (7x

)-nél szívja be a gázokat. Ezek a (91

) térben komprimáltainak és a (271

) csövön át az első motorba jutnak, hol a (8) térben fölrobbannak. Végül ezen motorból a (6) nyíláson át kiszoríttatnak. Hasonlóan mennek végbe a munkafolyamatok a második mótorcsoportban, hol a (6, 61

) stb. részeknek a (61

1

, 6"1

) stb. részek felelnek meg. A 13. ábra olyan foganatosítási alakot mutat, melynél a dugattyú helytálló és a henger mozog. A gőz (6)-nál lép be és a (28) csatornán át a henger üreges födelébe lép be, mely nem forog a hengerrel, hanem mozdulatlan. Ezután a gőz vezérmű segélyével szabályozható nyílásokon keresztül a hengerbe áramlik. A szabályozás a (29) forgattyú és a (30) csigakerék révén akképen történik, hogy a dugattyút a hengerben kissé forgatjuk és ezzel a gőz bevezető nyílások többé-kevésbé előállíthatók. A gőz kivezetése hasonló módon megy végbe a (31) csatornán át a (7) fáradtgőzvezetékbe. A 14. ábra kompoundgépet ábrázol. A gőz (6)-nál lép be és a (3) tengelyen át először az (1) hengerbe áramlik, azután belép a másik (l1

) hengerbe és végül a (3) tengely másik végén távozik. Az összes részletek az előzőkben ismertetett részleteknek felelnek meg. Csak azt kell még megjegyeznünk, hogy a (32) szabályozó a gőznek a (3) tengelyen való belépését szabályozza, míg a (33, 331

) rugók, melyek a készülék belsejében levő szellentyük forgási tengelyéhez vannak erősítve, arra szolgálnak, hogy a szellentyük becsappanását elősegítség. A 14. ábrán föltüntetett gépet nemcsak kompoundgép gyanánt, hanem két különböző egyes gép gyanánt is használhatjuk. Ekkor a rövidebb (1) henger csak a gázok beszívására és komprimálására, az (l1

) henger pedig a tulajdonképeni erőgép gyanánt szolgál. Az ilyen elrendezés akkor ajánlatos, ha az expandáló gázoknak különösen jó kihasználásával akarunk dolgozni. Az összes ismertetett gépek általában úgy előre, mint hátrafelé járhatnak. Ez pl. a négyszellentyűs gépeknél aszerint történik, amint a gőzt vagy más hajtóközeget a (6) vagy (7) nyíláson bocsájtjuk be és a (7) vagy (6) nyíláson eresztjük ki. Két szellentyűs gépeknél az előre vagy hátra felé járás az indítás pontjától függ, a szellentyük a dugattyút állásuk szerint vagy az óramutató irányában vagy ezzel ellenkező irányban forgatják. Az Ö8szes föltüntetett gépeknél továbbá a szellentyük kilengését rugók alkalmazá-