40950. lajstromszámú szabadalom • Erő és munkagép forgó dugattyúval vagy hengerrel
- 4 -folytán a megrajzolt esetben a gép az óramutató irányában forgásba jut. Ha ellenben a gőzt a (7) nyíláson bocsájtjuk be, úgy a gőznyomás a (4) és (5) szellentyű útján gyakorol hatást a dugattyúra és a gép ellenkező irányban fog forogni. A gőz a szemben fekvő nyíláson keresztül távozik, tehát vagy a (7) vagy a (6) nyíláson keresztül; ha a (6) nyíláson át történik a 'bevezetés úgy az elvezetésre a (7) nyílás szolgál és viszont. A hengertér itt négy (8, 9, 10) és (11) külön térre oszlik, nem pedig kettőre, mint a két szellentyűs foganatosítási alakoknál. A négy szellentyűnek megfelelően a hajtó közeg be- és kivezetésére szolgáló nyílások is megkettőzhetők úgy, hogy négy ilyen nyílás van alkalmazva, mely elrendezés, különösen akkor célszerű, ha a hajtóközeget a henger falán keresztül vezetjük be (12. ábra). A 6. ábra négyszellentyűs szivattyú keresztmetszete. A (2) dugattyúnak a (3) tengely körül az óramutató irányában alulról fölfelé való forgása folytán itt először a (9, 10) és (11) terek szívatnak tele a (7)-néí belépő folyadékkal. E közben a (8) tér kisebbedik és az itt levő folyadékot a vezetéken át ismét kiszorítja. A gépet ez esetben külső erőforrás segélyével hajtjuk. A dugattyú forog a szállítandó folyadékot a (10) és (11) térből a (8) térbe szorítja, mint; hogy a dugattyú excentrikus ágyazása folytán majd az (5') majd a (4') szellentyűt a t hengerköpeny felé szorítja, tehát a (11) és r (10) térben levő folyadék az (5) ill. (4) szel; lentyűket fölemelve a (8) térbe tódul, a honnan a (6) nyíláson át távozik. Mindkét foganatosítási alak, úgy az 5. |r ' mint a 6. ábra szerint, nem igényel vezérig műveket és szelepeket, még akkor sem, ha f? csak egy géppel dolgozunk, miért is külöiL nősen iszapos folyadékok szivattyúzására ^ alkalmas. A 9. és 10. ábrák, mint már jeleztük, , <r háromszoros kompoundgépet tüntet föl, melynek működési módja a mondottak után könnyen érthető. Az összes jelzőszámok itt is ugyanazon részeket jelezi, mint az 1—8. ábrákban. A hajtóközeg gyanánt szolgáló gőz itt a 9. ábrán keresztmetszetben látható (6) nyíláson át lép be és a (12) és (121 ) tolattyuk segélyével először a (17) henger belsejébe vezettetik (9. ábra baloldalt), hol a (2) dugattyút a (13) szellentyük segélyével a (3) tengely körül forgásba hozza. A (12) és (121 ) tolattyúkat a (12u ) és (1211 1 ) excenterek vezénylik. A (17) hengerből a gőz ismét a (12) és (121 ) tolattyú révén a (18) hengerbe jut. Ebben a (14) szellentyük a (17) hengert forgatják, mely itt a dugattyú szerepét játssza. Ebből a hengerből a gőz ismét a (12) és (121 ) tolattyúk révén a legkülsőbb (1) hengerbe jut, melyben a (15) szellentyük révén az itt dugattyú gyanánt szereplő (18) hengert forgatják. Végül a gőz az (1) hengerből a gőzköpeny gyanánt szolgáló és a (16) henger által körülzárt térbe, innen ismét pedig a (7) fáradt gőzvezetékbe jut. Megjegyzendő még, hogy a (2) hengerben elhelyezett (19) forgattyúra, a három hengerben kifejtett összes erők hatnak és ennek közvetítésével a (3) tengelyt forgatják. A 11. ábra a találmány tárgyát tevő gép egy másik foganatosítási alakját tünteti föl, mely gázgép gyanánt működik. A (2) dugattyú a megrajzolt foganatosítási alaknál az óramutató irányában forog. A föltüntetett helyzetben a (8) tér, mely e közben fokozatosan nagyobbodik, a (6) szelepen át gázeleggyel telik meg. Ha a (8) tér legnagyobb kiterjedését elérte, a (6) szelep záratik. Mikor a dugattyú tovább forog és a (8) tér ismét kisebbedik, a (4) szellentyű fölemeltetik és az elegy a (10) térbe lép át, ahol még komprimáltatik. Midőn, a dugattyú a (6) és (6X ) nyílások közötti útnak felénél valamivel tovább jutott, bekövetkezik a robbanás, mely a (40 szellentyűre hat és így a (2) dugattyút tovább forgatja. A (9) tér ennek folytán fokozatosan nagyobbodik; A (10) térben levő (201 ) kipuffogó szelep mindaddig zárva marad míg az expanzió tart, ezután a (21l ) vezérmű a (201 ) szelepet,
