40950. lajstromszámú szabadalom • Erő és munkagép forgó dugattyúval vagy hengerrel
Ha a szellentyük a hengerben vannak ágyazva, a dugattyú forgástengelye a henger geometriai tengelyében fekszik. Megjegyzendő, hogy a megrajzolt berendezések általánosságban nemcsak úgy működnek, a hogyan azokat esetről esetre megmagyarázzuk úgy, hogy pl. valamely adott esetben a dugattyú forog és a henger mozdulatlan, hanem azok rendszerint a megfordított működési módot is megengedik úgy, hogy pl. az utóbb említett esetben a dugattyú állhat, mig a henger foroghat. A mótor működésének részletes magyarázatára vonatkozólag megjegyezzük, hogy első sorban az 1. és 7. ábrák olyan szerkezetet tüntetnek föl, mely célszerűen szivattyú gyanánt használható. Itt (1) a henger, (2) a dugattyú, mely a (3) tengely körül forog, (4) ós (5) a két szellentyű, melyek a henger falában vannak ágyazva. (6) a hajtóközeg be- és kivezetésére szolgáló nyílás, míg a (7) nyílás szállítandó közeg be- és kilépésére szolgál. A (4) és (5) szellentyük a hengert két (8) és (9) térre osztják, (8) állandóan a hajtóközeg tere, (9) állandóan a szállítandó közeg tere. A munkafolyamat a következőképen alakul: Első sorban (6)-nál belépő gőz a megrajzolt helyzetben a (4) szellentyűre és (2) dugattyúra gyakorol nyomást és ez utóbbit az óramutató irányában hajtja. Ez a nyomás addig hat, míg a dugattyú a (8) tér folytonos növekedése közben a (7) nyílás elé nem jutott. A dugattyú (6)-tói (7) felé való útjában a (9) térben levő folyadékot tehát a (7) nyíláson át kénytelen kiszorítani. Ha a (7) nyílást elérte (6)-nál a gőzbevezetést elzárjuk és ezt a nyílást fáradt gőz vezetékkel kötjük össze. Viszont egyidejűleg a (7) nyílásnak a nyomó vezetékkel való összeköttetése megszakíttatik és ez a nyílás a szivattyúzandó folyadék szívóvezetékével köttetik össze. Az ezután ismét a (6) nyíláshoz közeledő dugattyú kisebbíti a (8) teret, mig a (9) teret nagyobbítja, így tehát a fáradt hajtóközeget kiszorítja, míg a (9) térben folyadékot szív. Ha már most a dugattyú a (6) nyílást elhagyta és ismét az 1. ill. 7. ábrán föltüntetett helyzethez közeledik, úgy a (6) és (7) nyílásokhoz csatlakozó vezetékek ismét átkormányoztatnak. A dugattyú (7) nyílástól a (6) nyílásig tehetetlensége folytán mozog; lehet azonban két ilyen gépet úgy is kapcsolni. hogy azoknak dugattyúi egymáshoz képest 180°-kal el vannak tolva. Ez a foganatosítási alak tehát egy egyszerűen működő gépnek tekintendő, mely magában véve nem dolgozik ugyan előnyösen, de célszerűen fölhasználható akképen, hogy mint később látni fogjuk, több ilyen gépet egymással összekapcsolunk (lásd különben a 12. ábrát). Nevezetesen két ilyen gépet úgy is tarthatunk üzemben, hogy azokat szivattyú helyett robbanómotor gyanánt használjuk, amennyiben ekkor az egyik mótor a (9) terét a gázkeverék beszívására és komprimálására használhatjuk, melyet azután a másik motornak vele összeköttetésben álló (8) terébe vezetünk és itt meggyujtunk (11., 15. ábra). A 2—4. valamint 8. ábrában föltüntetett foganatosítási alakra nézve, meg kell jegyeznünk, hogy ezeknél az 1. és 7. ábrából mondottak megfelelően alkalmazandók. Azonban az 5. és 6. ábrákon föltüntetett négy szellentyűs foganatosítási alakra még külön a következőket kell megjegyeznünk. Az 5. ábrán négy, a hengerfalban ágyazott szellentyű van elrendezve és pedig az egyik oldalon a (4) és (5) a másik oldalon (41 ) és (51 ) szellentyük. Mindegyik szellentyűpár elrendezése a 2. ábra szerinti elrendezésnek felel meg, azonban az egymáshoz tartozó egyes szellentyük közelebb állanak egymáshoz. A két szellentyűpárnak az a célja, hogy mindkét forgásiránynál a holtpontok kiküszöböltessenek, melyek csak egy egymásfelé csapó szellentyűpár alkalmazása esetén megvannak. Ha a gőzt (6)-nál bocsájtjuk be, akkor a gőznyomás folytán a (4) és (5) szellentyük az (1) henger felé lengnek, a (4l ) és (51 ) szellentyük azonban a (2) dugattyúra a két nyomás között szoríttatnak és az ezek által a dugattyúra gyakorolt nyomaték- különbség
