40950. lajstromszámú szabadalom • Erő és munkagép forgó dugattyúval vagy hengerrel

elkoptak és ezenfölül káros ütések léptek i föl. Minthogy ezen holt terek a dugattyú | forgása folyamán rendesen növekednek, ennélfogva a szeílentyükre szívó hatást gyakorolnak, ami azon szellentyüknél gya-' korolt káros hatást, melyek a dugattyú mozgásirányával ellenkezőleg voltak beiktatva. A holt terek ezen hátrányai nem lettek volna kiküszöbölhetők azáltal sem, hogy ha ezeket egyszerűen a küllevegővel kötötték volna össze, amit egyébként eddig nem is javasoltak. Jelen találmány szerint már most az egymásfelé lengő szelepeket oly módon alkalmazunk, hogy ezek segítségével páros számú és párosával egyenlőtlen tereket alkotunk, mimellett azonban az összes terek egymás után munkakiűzetésre használtatnak föl, vagyis kizárólag csakis munkaterek képződnek. Ezáltal az utolsó helyen említett gépeknek összes hátrányai kiküszöböltetnek és elérjük mindazon előnyöket, melyeket egymásfelé irányított szellentyük elrendezésével egyáltalában elérhetünk. Az új elrendezés különös előnye gyanánt kell tekinteni azt, hogy már négy szellentyű alkalmázásával kiküszöbölhetjük az egyik holt pontot, míg az eddigi elrendezésnél, hol négy szellentyű csak két munkateret alkotott, a gyakorlatban legalább hat szellentyűt kellene alkalmaznunk egy holt pont elkerülése végett. Jelen szerkezet továbbá lehetővé teszi csakis négy szellentyűvel bíró forgógépek szerkesztését szelepek alkalmazása nélkül. Az 1—14. ábrák mutatják a találmány tárgyát, és pedig az 1—8. ábrák vázlatos alakban, míg a 8—14. ábrák pontosabban megrajzolt foganatosítási alakokat mutatnak. Az 1. ábra az ilyen gép keresztmetszete, melynél a szellentyük forgási pontja a hengerköpenyen van elrendezve; a 2. ábra hasonló foganatosítási alak, hol a gépen keresztülmenő folyadékok be- és elvezetésére nem a henger falaiban alkalmazott nyílások, hanem a dugattyú megfelelő furatain szolgáinak. A 8. ábra oly foganatosítási alakot mutat, melynél a szellentyük a dugattyú fölületén vannak ágyazva és a hajtóközeg be- és elvezetése a hengerfölületen keresztül történik. A 4. ábra szerint a szellentyük a dugattyúban vannak ágyazva. Az átvezetendő közeg be- és kivezetése a dugattyú forgási tengelyén át megy végbe. Az 5. ábra két pár egymással szemben fekvő szellentyűvel fölszerelt foganatosítási alakot mutat, melynél a szellentyük a henger falában vannak ágyazva. A 6. ábra hasonló foganatosítási alak, mint az 5. ábra, azzal a különbséggel, hogy az illető folyadékok nem a dugattyú furatain, hanem a henger furatain lépnek be és ki. A 7. ábra hosszmetszet, mely az 1. és 6. ábra szerinti foganatosítási alaknak felel meg. A 8. ábra a 2. és 5. ábra szerinti foganatosítási alaknak megfelelő hosszmetszet. A 9. ábra az itt említett rendszer szerinti háromszoros kompoundgép hosszmetszete, mimellett a gépek egymásban fekszenek és a belül fekvő gépek hengerei egyúttal a kívül fekvő gépek dugattyúi gyanánt szolgálnak. A 10. ábra ugyanezen gép keresztmetszete. A 11. ábra négy szellentyűvel dolgozó gáz erőgép keresztmetszete. A 12. ábra kettős gépnek részben hosszmetszete, részben külső nézete, mely két egyes dugattyúból áll, amelyek két-két munkatérrel bírnak. A 13. ábra oly gép hosszmetszete, melynek dugattyúja áll, hengere pedig mozog. A 14. ábra oly kettős gép hosszmetszete, melynek két egyenlőtlen hengertere van. Megjegyzendő, hogy a föltüntetett foganatosítási alakok, csakis a főeseteket mutatják. A szellentyük számát tetszés szerint szabhatjuk meg és a henger vagy a dugattyú keresztmetszetét szükség szerint köralak helyett pl. tojásdad alakban képezhetjük (2. ábra) ki. A dugattyú forgástengelye, ha a szellentyük a dugattyúban vannak ágyazva, a dugattyúnak geometriai tengelyében fekszik.