40948. lajstromszámú szabadalom • Egy és többfázisú mótorok és generátorok

zálható és tartható üzemben, amint azt pl. a 8. ábra mutatja. A II. fázisból az (S) tekercs segélyével az üzemhez szükséges energia vétetik. A gerjesztőfesziiltség az I. fázisból pl. a (TI) takaréktranszformátoron át vétetik, míg a II. fázisnak 90°-al eltolt kompenzáló feszültsége a (T2) takaréktranszformátoron át vétetik. Az (U) átkapcsoló a fogasirány átváltására szolgál. Egy további, a 9. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a gerjesztőfeszültség közvetlenül vétetik az I. fázisból és sorozatosan kapcsoltatik a II. fázisból vett kompenzáló feszültséggel. A kompenzáló feszültség azáltal vétetik közvetve a II. fázisból, hogy az (S) tekercs takaréktranszformátor gyanánt használtatik. Ha egy mellékáramkörű indukciósmótor egy háromfázisú hálózatból tartatik üzemben, akkor ez a 10. ábrában föltüntetett kiviteli alak értelmében történhetik. Az üzeiubentartáshoz szükséges energia pl. az I-fázisból az (8) tekercsen át vétetik, míg a főmotor (F G) gerjesztőtekercsét részben egy a II. fázisból és részben egy a III. fázisból vett feszültség táplálja. Ezen két feszültség a (T2), illetve (T3) transzformátorokból vétetik. Ha ezen két feszültség egyenlő nagy, akkor a mótormező körülbelül ugyanazon fázissal bír, mint a 3. ábra tárgyalásánál említett természetes mótormező. Hogy már most a mótormező fázisa megfelelően beállíttassék, a kétfeszültség viszonylagos nagysága változtatandó. Hogy a mótormező nagysága változtattassék anélkül, hogy fázisa érezhetően befolyásoltatnék, a két feszültséget ugyanazon viszonyban kell nagyobbítani vagy kisebbíteni. A mellékáramköri indukciósmótor oly módon is tarható üzemben és kompenzálhaló egy háromfázisú hálózatról, amint ezt a 11. ábra mutatja. Az üzemhez szükséges energia az (8) tekercsen át, és pedig a (TI) transzformátor segélyével ismét az (I) fázisból vétetik. A természetes mótormezőt a (T2) és (T3) transzformátorokból vett feszültségek állítják elő. Ha ezen két feszültség egyenlő nagy. akkor, mint ismeretes, a feszültségek eredőjének fázisa a (TI) transzformátorból származó feszültség fázisához képest 90°-al el van tolva. Ezen esetben a szabályozott mótormező fázisa nem azáltal állíttatik be, hogy a (T2) és (T3) transzformátorokból származó feszültséggel viszonylagos nagysága változtattatik, hanem azáltal, hogy ezen feszültségekkel egy harmadik, a (III) fázisból vett feszültség sorozatosan kapcsoltatik, mely pl. a (TI) transzformátortól ágaztatik el. A 12. ábra egy a 11. ábrához hasonló kiviteli alakot mutat. Ezen esetben nem alkalmaztatnak különálló transzformátorok és a mellékáramkörű indukciós motor statorja egy közönséges csillagkapcsolású háromfázisú tekercset tart. Az egyik (S) tekercs a hálózatból az üzemhez szükséges energiát veszi, míg az (F G)-vel jelölt tekercsek oly módon vannak egymással összekötve, hogy a motort egy a (C C) tengelyre merőleges tengely értelmében mágnesezik, habár nem is fekszenek ezen tengelyben. Ezen két tekercs egy a mótormezőtengelyben fekvő tekerccsel egyenértékű. A statoron az (S) tekerccsel konaxiálisan elrendezett (Gl) tekercs a kompenzáláshoz szükséges (E3) feszültséget adja. Ezen feszültség fázisa egyenlő azon hálózatfázissal, mely az üzemhez szükséges energiát adja. A két másik fázis feszültsége együttesen é3 sorozatosan kapcsolva a gerjesztéshez szükséges (E2) feszültséget adja. Ily motorok a közönséges egyenáramú, mellékáramkörű vagy sorozatos motorokkal ellentétes motorok gyanánt tekintendők és így tehát pontosan ugyanazon szabályok szerint szabályozhatók, mint az utóbb említett motorok. Az (8) tekercsről transzformálás által a (C C) rotorkefékkel indukált feszültség azon feszültségnek felel meg, mely egy egyenáramú motor horgonyába kondukció által vezettetik. Az ezen keféken föllépő, a rotorvezetőknek a mótormezőben való forgása által keletkező feszültség egy egyenáramú mótor horgonyában föllépő ellenfeszültségnek felel meg. A rotorban a transzformátortengely hosszában haladó áram az egyenáramú mótor horgonyában levő hálózat-