40938. lajstromszámú szabadalom • Szivarkagyártógép

a tölcsér feneke a hengeralakhoz simuló külső (H) fallal van ellátva úgy, hogy a dohány a (H) fal és (G) henger között össziesajtoltatik, mire sízitdrii az (I) lázító­hengerhez jut. Ezien berendezés által elérjük, hogy a dohány előre mozigását a lassabban forgó (B) és (G) hengerek két helyen késleltetik, viszont az arányylag gyorsabban forgó (C) és (J) lazítóhengerek gyorsítják, miáltal a dohány egyenletessé válik és folytonos, egyenletes elosztásban vezettetik a do­hánygöngyöleget képező berendezéshez. Mi­dőn a dohány az (I) lazítóhengerből kike­rül, a (J) gyűrűtárcsára esik. Ezen gyűrű­tárcsa (K) fogkoszorúval van ellátva, mely­nek segélyével a középső, helytálló (L) kerék körül forgattatik, mely egyoldalt szintén gyűrűalakú kiálló karimával van el­látva, hogy ilyképen a tárcsa számára, an­nak elforgatásakor, vezetékül szolgáljon (6. ábra). A (J) tárcsa (K) fogazott részével az (N) függélyes tengely (M) fogaskereke kap­csolódik (2. ábra), melyet az (S3) tenge­lyen lévő (E5) fogaskerékáttevés (1. ábra) lyen lévő (E5) fogaskerékáttevés (1. ábra), továbbá az (E4) kúpkerékáttevés segélyé­vel az (S2) főtengelyről hajtunk. A (J) tárcsa forgása következtében a dohány az (0) és (P) vízszintes kerekekhez vezettetik, melyek (Q) és (R) függélyes tengelyekre vannak erősítve és ellenkező irányokban forognak (1. és 2. ábrák). Az (0) kerék (R) tengelye körül való forgása közben a (J) gyűrűtárcsán csúszik. A (Q) és (R) tengelyek oly ágyazást nyernek, hogy az (0) és (P) kerekek kerületed a tárcsa széle és a papírt továbbító szíj fö­lött eigy ponton érintkeznek. Ezen kerekek mindegyike kerületén fél­körkeresztmetszetű horonnyal van ellátva Úgy, hogy érintkezési pontjukon kerek (S) nyílás keletkezik (7. ábra). Az {0) kerék széle fölött nagyobb át­mérőjű (T) lemez van elrendezve úgy, hogy az ^utóbbi a két (0) és (P) kerék érintke­zési pontján túl még a (P). kerék fölé át­nyúlik. A (J) gyűrűtárcsa által bevezetett dohány először a (T) lemez alá jut, ez­után az (0) és (P) kerekek kerületével jut érintkezésbe 6S 3rZl utóbbinak ellenkező irányba való forgása által árra kényszerít­tetik, hogy a köralakú (S) nyíláson átha­ladjon úgy, hogy összesajtoltatik és ebből végnélküli, rúdalakú göngyöleg alakjában kerül ki. Az (S2) főtengely fölött ágyazott (Y) csiga és egy másik (W) csiga körül vég­nélküli (X) szalag vezettetik, me lyet a (Z) feszítőcsiga tart feszes állapotban, mely­nek feszítő hatását az (Al) rúgó segélyé­vel szabályozhatjuk. A (V) hengerre föl­csavart (U) szivarkapapir a (W) görgőn át az (X) szalagra jut és az utóbbi által tova­vitetik, hogy az (0 és P) kerekek (S) nyí­lásából kilépő dohánygöngyöleggel együtt (Bl) hornyolt formába jusson (1., 2. és 7. ábrák). A (Cl) hornyolt tárcsa, mely köz­vetlenül az (0) és (P) kerekek mellett van elrendezve, a dohányt gyöngén burkoló pa­pírjához szorítja, mire a végnélküli szi­varkaszalag a (Bl) csőalakú forma belse­jében elkészíttetik. A 6. ábra a 2. ábra (1 2) vonala sze­linti metszete, melyen a forgó, homorú (J) tárcsa látható, mely a dohánynak az (0) és (P) kerekekből és (T) lemezből álló sajtoló berendezéshez való vezetésére szol­gál. A 7—12. ábrák a munkamenet kü­lönböző fázisait tüntetik föl a dohánygön­gyöleg képzésétől, mely az (0) és (P) ke­rekek között történik, a kész, végnélküli szivarkaszalagnak a (Bl) formából való kilépéséig. Az (S) nyílásból kilépve, a do­hánygöngyöleg a (Bl) forma hornyába jut, hol azt előbb a Ms (Dl) fal (2. és 8. ábrák) a függélyes (Cl) hornyolt tár­csáig vezeti, mire a szivarkapapir egyik széle csőszerű forma közvetítésével a do­hánygöngyöleg fölé hajlíttatik, ami tű, nyelv vagy hasonló szerv alkalmazását mel­lőzhetővé teszi. A papír szabad széle ezután az (El) ke­rékbe ütközik (2. és 9. ábrák), melynek ke­rülete ragasztóanyaggal van bekenve, me­lyét alkalmas mechanizmusok az (FI) tar­tályból vesznek. Ezen (El) kerék forgó

Next

/
Thumbnails
Contents