40876. lajstromszámú szabadalom • Szerszám

Megjelent 1908. évi január hó 35-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40876. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Szerszám. GRÁF VON PFEIL ÉS KLEIN ELLGUTH FRIEDRICH WILHELM LOVAG BIRTOKTULAJDONOS ÉS ÜZLETVEZETŐ DEUTSCH­KRAWARNBAN. A bejelentés napja 1907 május hó 25-ike. A találmány tárgya oly szerszám, amely­nek forgómozgása független a munkadarab mozgásától, újdonsága pedig abban áll, hogy az egy forgási testnek oly részét képezi, amelyet a forgatási test tengelyére részben vagy egészben ferdeirányú síkokkal való kimetszés által kapunk. A találmánybeli szerszám a legkülönfé­lébb műveleteknél nyerhet alkalmazást, így például úgy maró, mint metsző, reszelő, köszörülő és őrlő munkához egyaránt hasz­nálható. Őrlő munkát például a görgőmal­moknál lehet vele végezni. A mellékelt rajzokban: az 1. ábra a találmánybeli szerszámnak a for­gatási testből való keletkezési módját és annak működési módját tünteti föl azon esetben, ha a szerszám alapalakja henge­res ; a 2—10. ábrák különféle kiviteli alakokat ábrázolnak. Az 1. ábra szerint valamely forgási test­ből például az (e, f) tengellyel bíró (a, b, c, d) körhengerből a találmánybeli szerszámot pél­dául az (I—II) és a (III—IV) síkokkal metsz­hetjük ki, amikor is a szerszám metszetét a vonalozott terület tünteti elő, A szerszám oldalfölületei ezen esetben, miután a ki­metsző síkok a henger tengelyére ferdék, elipszis alakúak lesznek, a szerszámnak a munkadarabba hatoló éle pedig az (I—III) vonalnak felel meg. A szerszám forgása közben, annak egyes pontjai oly körpályá­kon haladnak, amelyeknek síkja a forgási tengelyre merőleges. Mivel pedig minden egyes pont más és más körpályát ír le, en­nélfogva például, míg a munkáéi (V) pontja (V')-nél ér el a munkadarabhoz, addig a (VI) pontnak a (VI') helyig kell e célból eljutnia. A szerszám 360°-nyi elfordulása alatt két izben halad végig, a munkadarab egy bizonyos hosszán, és pedig egyszer jobbfelé, másszor balfelé tartó irányban. A 2. 3. ábrák marók oldalnézetei, a 4. ábra pedig az azokhoz tartozó oldalnézet. A 3. ábrabeli kiviteli alaknál a maró metszőélei ferde helyzetűek. Ha azt akarjuk, hogy a szerszám oldal­fölületei és a munkadarab által bezárt szög állandó maradjon, úgy a szerszám oldalait határoló fölületeket csavarfölületek gyanánt kell kiképeznünk (5. ábra). A csavarfölület ez esetben úgy áll elő, hogy a forgási ten­gelyhez valamely meghatározott például x°

Next

/
Thumbnails
Contents