40876. lajstromszámú szabadalom • Szerszám

szög alatt hajló alkotó a körfordulat első 180°-nyi szakaszán például a jobb oldal felé mozog el, amikor is az alkotónak a forgási tengellyel képezett szöge 180-x°-ra. változik meg, és ettőlfogva a következő 180°-nyi fordulat alatt például baloldali irányban mozogva, visszatér kezdeti helyzetébe. Egyébként az oldatfölületek alakja nem nagy fontosságú, elég, ha azok a forgatástengelyhez képest ferde helyzetűek. A találmánybeli szerszám sokkal jobban működik, ha annak fölülete oly módon van kimélyítve, hogy a szerszámon egy körülfutó munkáéi keletkezik. Célszerű továbbá, ha a szerszámot oly módon alakítjuk, hogy az oldalfölületek nagy tengelyén át vett metszet utján nyert két félrészen ellenkező irányú lerézseléseket alkalmazunk, úgy hogy például az egyik oldalon jobbra, a másik oldalon balra haladó támadó él képződik. Egy ilyen kiviteli alak a 6. és 7. ábrán homlok- és oldalnézetben, a 8. ábrán pedig távlatban van föltüntetve. A találmánybeli szerszám alakja egy oly tárcsa, amely egy hengerből a forgástengelyre ferdén vezetett síkokkal van kimetszve. Hogyha a szerszám a nyíl irányában forog (7. ábra) akkor a (g, h) és (i, k) élszakaszok, amelyek mindegyike egy-egy 180°-u központi szöghöz tartozik, fölválta hatolnak bele a munkadarabba. A szerszám kerületének lerézselése határozza meg a beállítási szöget (a) és ezáltal a metszőéleket (6. ős 8. ábra). Abból a célból, hogy a tárcsa vastagsága folytán a munkadarabnak az élek által megmunkált szakaszai egymáshoz képest eltolva ne legyenek, a tárcsát célszerűen úgy képezzük ki, hogy azt az oldalfölületek nagy tengelyén át vezetett síkkal két részre osztjuk, és az így előálló két féltárcsát a forgási tengely irányában a tárcsavastagsággal toljuk el egymáshoz képest. 9. ábrában a vonalkázott rész az ily módon elosztott tárcsa egyik felét, a pontozott rész pedig a másik felét tünteti föl. Az eltolás után a pontozott rész a teljes vonalakkal ábrázolt helyzetbe jut. Egy ily módon elő- I álló kiviteli alakot a 10. ábra tüntet föl, ahol a fél tárcsák helyett félgyűrűket alkalmazunk, melyek egy öntvényre vannak fölcsavarolva. A 10. ábrabeli kiviteli alakot azonban természetesen egyetlen öntvényből is elő lehet állítani. A találmánybeli szerszám alakjának nem kell szükségképen hengernek lennie, hanem az a munkadarab megdolgozandó fölületéhez képest egy kúpnak vagy általában tetszőleges forgási testnek része gyanánt képelhető ki. Emellett a szerszámnál egyéb előnyösnek bizonyult kiképzési módokat is, például marók esetében a szokásos hátrahajlítást (Hintedrehung) alkalmazhatjuk, vagy pedig a 6. ábrabeli kiviteli alak szerint a tárcsa oldalfölületeit (l)-nél és (m)-nél mélyítésekkel láthatjuk el, mi által élesebb metszőéi keletkezik. A megejtett kísérletek szerint a találmánybeli szerszám lényeges előnyökkel bír. Ugyanis a szerszám előállítása egy adott nagyságú munkafölület megdolgozása céljából lényegesen kevesebb anyag fölhasználással jár. A szerszám aránylag mindig csak rövid szakaszon, sőt az 5—10. ábrabeli kiviteli alakoknál állandóan csak egyes pontokban támadja a munkadarabot, ennélfogva a föllépő erők kisebbek, a munkamenet nyugodtabb, minek folytán nagyobb fordulatszám alkalmazható. Ha a szerszám állandóan egy irányban forog, a munkadarabot úgy előre, mint hátrafelé mozgathatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerszám, melynek forgása független a munkadarab mozgásától, jellemezve egy forgási test oly része által, amelyet a forgási testből a forgási tengelyre részben vagy egészben ferde helyzetű síkokkalavaló kimetszés utján kapunk. 2. Az 1. pontban igényelt szerszám kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy annak fölülete olyképen van kimélyítve, hogy a szerszámon egy körülfutó munkáéi álljon elő. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt szerszám kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az oldalfölületek nagy tengelyein átha-