40781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és edény tápszerek frissentartására

Megjelent 1908. évi január hó 13-án. MAGY. -é-s KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 40781. szám. IV/O. OSZTÁLY Eljárás és edény tápszerek frissen tartására. STAHEL EMIL KERESKEDŐ TURGIBAN. A bejelentés napja 1907 május hó 11-ike. Jelen találmány tárgya eljárás tápszereknek, különösen növényi tápszereknek frissen tartására, melynél azokat a konzervszelencékbe való töltés előtt főzési folyamatnak vetjük alá. Ezen eljárás különösen oly szelencéknél alkalmazható, melyeknek födelét a légnyomás szorítja le. Eddig növényi tápszereknek frissen tartására csak egy féle eljárás volt használatos, mely szerint a főzelékek és gyümölcsök különböző kezelést nyertek. A főzelékeket következőképen kezelték. Bizonyos ideig, kb. 20 percig előzetesen forralták, anélkül, hogy a forralást a készen főzésig folytatták volna. Ezen forralásnak kizárólag azon célja volt, hogy a főzelék térfogatát kisebbítsék és így nagyobb mennyiségű főzeléket rakhassanak az egyes szelencékbe. A főzeléket azután lehűtötték, ily lehűlt állapotban a palackokba vagy szelencékbe töltötték, melyeket azután tartalmukkal együtt hideg vízbe állítottak. A vizet lassankint forrásig hevítették. A sterilizálást kellő ideig folytatták, babnál pl. 1—2 óráig, azután a szelencét a víztartályból kivették és lassan kihűlni hagyták. A gyors lehűlés föltétlen meggátlására azt is megtették, hogy a szelencéket a forró vízben állva hagyták, hogy csak az utóbbival együtt hűljenek le. Gyümölcsféléknél a régi eljárás ez volt: a gyümölcsöt főzés nélkül, hidegen szelencékbe töltötték, ezeket aztán (kb. 75° C.-on) sterilizálásnak vetették alá és az előbb leírt módon lehűtötték. Emellett a gyümölcs a szelencékben a sterilizálás közben összeesett és más szelencékből való utántöltés vált szükségessé. Ezen régebbi eljárásnak több, a következőkben leírandó hátránya van, melyeket a találmánybeli eljárás kiküszöböl. Ezen eljárás a következő: Oly növényi tápszereknél, melyeket rendesen főve szoktak enni, azaz főzelékeknél, a főzést a teljes készen főzésig folytatjuk, viszont oly növényi tápszereknél, melyeket rendesen nyersen szoktak enni, azaz gyümölcsöknél, a főzést csak a forrás kezdetéig folytatjuk, azután félbeszakítjuk. Az előzetesen le nem hűtött tápszereket ezután az előbb kiforrázott, tehát még forró szelencékbe töltjük, melyeket ráborított födővel rövid ideig forró vízbe mártunk és ezután tartalmukkal együtt igen gyorsan lehűtünk. Ezen eljárás minden egyes fázisa fontos, miként ez előnyeinek fölsorolásából kitűnik. A főzési ill. hevítési folyamatnak alávetett növényi