40770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés maláta készítésére

adagoló szerkezetnek tengelyei lánckereket hordanak, melyek a (16) szíj útján egymásíal összeköttetésben állanak és egy tetszőleges (a rajzban föl nem tüntetett) errőforrásból a (17) szíj segélyével hajtanak. A (6, 2) és (15) csavaroknak tengelyei végeiken elrendezett (18) szíjtárcsákon futó (19, 20) és (21) szíjak utján egy közös, a rajzban föl nem tüntetett hajtótengellyel vannak összekötve úgy, hogy azok egyenlő sebességgel forgattatnak. A (12) kamrának fölső része a (22) cső segélyével egy a rajzban föl nem tüntetett, szárító levegőt szállító vezetékkel van összekötve, mely szárító levegő a beáztatott termény fölületi nedvességének eltávolítására szolgál. A (3) cső bebocsátó végével a (23) könyökcsőnek alsó, kúposán megbővített (24) vége van összekötve, míg a (23) csőnek másik vége egy közönséges szívó ventilátorral hozandó kapcsolatba. Előnyös a bevezetendő szárító levegőt krbl. 93—94° C vagy még ennél magasabb hőmérsékleten tartani. A működésmód a következő: Miután a kezelendő terményt kellően beáztattuk és azt az áztató tartályból ismert módon kiszedtük, a (6, 2) és (15) szállító csavarokat, a (9, 14) adagoló szerkezeteket és a ventilátort elindítjuk úgy, hogy ez utóbbi a szárító levegőt a (3) csövön átszívja. A (6) csavar a beáztatott terményt a (7) kamrába szállítja, melyből azt a (9) adagoló szerkezet a (3) csőbe menesztve a (2) csavar hatáskörébe juttatja. Ez utóbbi a terményt az előre3zállítás közben folyton kavarja, minek következtében az összes szemek igen tökéletes érintkezésbe jutnak a szárító légárammal. Ez utóbbi a termény mozgásával ellenkező irányban haladva, a csavar menetei által bizonyos mértékben fojtatik, minek következtében a levegő elegendő hosszú ideig érintkezik a gabonaszemekkel és így az összes vagy majdnem az összes fölületi nedvességet eltávolítja. Az ily módon nedvességétől megszabadított termény a (14) adagoló szerkezet által a (15) csavarnak átadva, ez utóbbi segélyével a szokásos módon eszközlendő csíráztatás céljából a caíráztató kamrába szállíttatik. A (12) kamra fenekében a (25) ajtó van elrendezve, melyen át időről-időre próbákat vehetünk ki a leírt művelet folyamatának ellenőrzése céljából. A maiátázásnak célja és hatása abban áll, hogy a gabonaszemeknek lisztteste, az úgynevezett endosperm, a gabonaszemek lekötött enzymjeinek tenyésztése és ezeknek az endospermre gyakorlott hatása által könnyen átalakítható keményítővé és értékes fehérnyetestekké változtassék. Ha ezen célt tökéletesen elérjük, akkor az enzymotikus testek oly fölöslegben képződnek, amint az a maláta különböző alkalmazásánál, pl. könynyen átalakítható keményítőnek cukrosításánál szükséges, ha a maláta alkalmazásának megfelelően helyes mennyiségben más keményítőanyagokat adunk hozzá. Mennél tökéletesebben történik a gabonaszemek liszttestének ezen átalakítása, annál jobb a végtermék. A találmány tárgyát képező eljárásnak legfontosabb előnyei többek között a következők : Azáltal, hogy a terménynek hátrányos fölületi nedvességét az áztatás és csíráztatás közötti közbenső műveletben, tehát mielőtt a terményt csíráztatjuk, tökéletesen eltávolítjuk, nemcsak az említett liszttesteknek a csíráztatásnál való alapos föloldását érjük el, hanem bakteriológiai szempontból is sokkal tisztább csíráztatást teszünk lehetővé és így kiváló minőségű malátát kapunk végtermék gyanánt. Ezenkívül a termény sokkal hamarább kezd csírázni és így az enzymeknek tenyésztéséhez és ezeknek a liszttestre való behatásához sokkal több idő marad. Továbbá az áztatás után a leírt eljárás szerint kezelt termény egyenlő hosszaságú és vastagságú csírákat és gyökereket hajt, amikor is csak igen kevés szem marad csírázás nélkül. Ha ellenben a beáztatott terményt, mint eddig, nedves állapotban vetjük alá a csíráztatásnak, akkor a terménynek C3ak egy része csírázik ki tökéletesen. Az ily tökéletlenül fejlesztett és ki nem csírázott szemek természetes jelentékeny veszteséget okoznak a malátakivonatban és nem szolgáltatnak elsőrendű terméket úgy, hogy az oly sör, mely nagyszámú ki nem