40737. lajstromszámú szabadalom • Berendezés helytálló asztallal bíró kollerjárat-szerű keverő- és dagasztógépeken a szerszámoknak hurokalakú pályákban való vezetésére
Megjelent, 1908. évi .január lió 7-én. MAGY. SZABADALMI K1H. HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 40737. szám. XVII/f OSZTÁLY. Berej dezés helytálló asztallal biró kollerjáratszerű keverő- és dagasztógépeken a szerszámoknak hurok-alakú pályákban való vezetésére. EIRICH GUSTAV CÉG HARDHEIMBEN. A bejelentés napja 1907 március hó 21-ike. A jelenleg szokásos kollerjáratszerű keverő- és dagasztógépek koller- és keverőlapátjai általában a keverőtányér körül központosán dolgoznak és. emellett egymásra eső körvonalakat írnak le. A keverőlapátok tehát a keverőtányérnak mindig ugyanazon fölületét súrolják. A keverés céljából a gépbe helyezett anyag a tányér középpontja körül egy központos gyűrűt képez. A gyűrűszerűén fekvő anyag mozgatása, illetve keverése azáltal történik, hogy az anyagot a megfelelően elrendezett lapátok fölváltva belülről kifelé és ezután kívülről befelé átforgatják és emellett az anyag a futótestek által leszoríttatik (dagasztatik). Ezen megmunkálásnál a keverendő anyag kis részét a lapátok magukkal viszik úgy, hogy az anyag ezen része a központos gyűrű kerületén fokozatosan tovavitetik. Az anyag belső oldalán dolgozó lapátok sokkal kisebb sebességgel dolgoznak, mint a külső oldalon működő lapátok úgy, hogy az anyag csak lassan és hiányosan vitetik kifelé. Minthogy a külső, lapátok nagyobb sugaruk folytán sokkal nagyobb sebességgel és kedvezőbb szöghelyzettel is bírnak, ennélfogva a gépek a külső részen sokkal gyorsabban dolgoznak, mint a belső részen, miért is egyenletes keverék előállításához sok idő szükséges. A kezelendő anyag megnedvesítésénél a lapátok hatása folytán sok kis golyó és csomó képződik, melyeket a futótesteknek szét kell nyomnia és szét kell dörzsölnie. Azonban egyszerű körben dolgozó keverőlapátok mellett a félig száraz golyók mindig a mélyebb hely felé, azaz a szokásos kollerjáratoknál fölváltva, a külső és a belső tányérszél felé gördülnek és a fűtőtestek által csak részben vagy egyáltalán nem munkáltatnak meg. A golyóképződés az úgynevezett dobos vagy hengeres keveiőgépeknél még nagyobb mértékben lép föl, miért is e gépek finom és intenzív keve( résre alkalmatlanok, ezenkívül a cement j a hengeres falakon lerakódik és ezután csak nehezen távolítható el. Továbbá az említett gépeknél a keverés és a nedvesítés nem látható, miért is az említett munkák végzésére még mindig a koller járat a legjobb gép. Ismeretesek még oly kollerjáratszerű gépek is, melyeknél forgó asztalfölület alkalmaztatik és két, egy közös tengely által összekötött és ezen tengely által működtetett kollerjáratszerű tárcsa a
