40616. lajstromszámú szabadalom • Újítás önhajtású torpedók mótorainak üzemére használt sűrített levegőnek gyors fölhevítésére

levegőbe az utóbbi jó üzemének ártó anya­goknak, vagy pedig robbanó keveréket ké­pező anyagoknak bevitelét elkerüljük. Az 1. ábra szerint szerkesztett hevítő berendezés pl. egy (a) henger által van képezve, mely a komprimált levegő be­áramlására (b) toldattal, a kiáramlásra a (c) toldattal € 8 hevítő elegy bevezeté­sére a fölső (d) csavardugóval van ellátva. Ezen hengerben az (e e e) töltények vannak elrendezve, amelyek vegyi készít­ményt vagy elegyet tartalmaznak, mely a föltalálónak ugyanezen napon benyújtott szabadalmi bejelentésében leírt eljárás ér­telmében képes hőfejlesztésre. Ezen tölté­nyek az (a) henger belső falától célsze­rűen egy (f) rossz hővezetőanyag által, pl. azbeszt, vagy azbesztvászon által vannak szigetelve. Minden töltény egy fémdoboz­ból állhat, melynek fölső és alsó (g) lapjai a (h) csőnyaláb által vannak egyesítve és mely a (h) csöveket körülvevő égési töl­téssel van ellátva, amely csöveken a föl­hevítendő levegő halad keresztül. Több töltényt lehet egymás fölé helyezni. Az 1. ábra például a hevítő (a) testet meg­töltő három töltényt mutat. A 3. ábra a hevítőkészletet (a hengert és a tölténydobozokat) egy torpedó bel­sejében mutatja be, amelynél a levegő áramlása a jelzett nyíl értelmében törté­nik az (i) tartányból a mőtor felé. A készülék működése következő: A különböző töltényeket egyidejűiéig gyújtjuk meg valamely ismert módszer, pl. egy ütőszög segélyével, mely a lövés pil­lanatában ugyanazon eszköz segélyével csat­tantható el, amely a komprimált levegő motorának indító emeltyűjét működteti. Ezen célból a töltények egymás között mind [egy, a 2. ábrán (j)-vel jelzett] Bick­ford-féle gyújtókanóccal vannak össze­kötve, mely a maga részéről egy, az ütő­szög által meggyújtott gyutacs által indít­tatik égésnek. A töltényekben foglalt anyagok egy idő­ben kezdenek égni az összes töltényekben, aminek hatása folytán gyakorlatilag ugyan­azon pillanatban hozatik magas hőfokra a csőnyalábok által képezett teljes fűtőfölü­let. A hevítés a tartány belsejében is tör­ténhetik (4. és 5. ábrák). A 4. ábrában az (i) tartányt teljes hosz­szában keresztezi a (k) hevítőcső, mely az (i) tartány egyik födelének közelében a le­vegő beáramlására szolgáló (m) fúrások­kal van ellátva, míg a levegő kiáramlása (n)-nél történik, ahonnan a csővezeték a motorhoz vezet. A túlsó oldalon egy (o) dugasz zárja be a hevítőhengert. A 4. ábra azonfölül az egymásután kö­vetkező (e) töltényeknek előnyös elrende­zését mütatja be, melynél a (h) csövek nincsenek egy vonalban elrendezve úgy, hogy zeg-zugos utat képeznek, ami a le­vegő fölmelegedése szempontjából célszerű. Az 5. ábrában a hevítőhenger ferdén van a tartányban elrendezve. A hevítőhenger (p) hengerteste a lég­tartány egyik aljához erősített (q) gallér által van tartva. Alsó (r) zárólapja fúrásokkal van el­látva a komprimált levegőnek a csőnya­lábokhoz való bebocsátására. A levegőnek a motorhoz való vezetésére a (t) toldat, a töltények megújítására pedig1 az (s) dugó szolgál. Az újításnak egy változata abban áll, hogy a töltényeket oly készítménnyel tölt­jük meg, mely magán a melegen kívül forró gázokat ás fejleszt. Ez utóbbi esetben a töltények dobozai oly módon készülnek, hogy a fűtőgázok ki­szabadulása könnyen történhessen írej, így pl. a tölténynek merev burkába a (z) lyu­kakat alkalmazhatjuk (2. ábra), ami mel­lett ezen burkot újra körülvehetjük az­besztvászonnal, mint az 1. ábránál. Az (a) henger belső fala ilyenkor kissé nagyobb átmérőre készítendő, mint a tölté­nyek átmérője azon célból, hogy a tölté­nyek körül szabad (X) teret (1. ábra) en­gedjünk a gázok kibocsátására. Ilyenkor (y) kiugrások vagy hasonlók alkalmaztat­nak a töltények helybentartására. Általában a gázfejlesztő készítmények közül olyanokat választunk, amelyekelégé-

Next

/
Thumbnails
Contents