40564. lajstromszámú szabadalom • Vonókapcsolás járművek számára

egy segédfhiidumnyomásvezeték hozzácsatolására alkalmas eszközök láthatók; a 6. ábra a kapcsolófej fölülnézete, amidőn a segédfluidumnyomásvezeték vízszintes metszetben van rajzolva; a 7. és 8. ábra a segédkapcsolás agy másik kiviteli alakjának végnézete és hosszmetszete; a 9. ábra a rugalmas kapcsolás egy másik kiviteli alakjának nézete, részben hosszmetszete; a 10. ábra egy további kiviteli alak hasonló föltüntetése; a 11. ábra oly kiviteli alak vízszintes metszete, melynél a rúgó egy, a helytálló öntvényre erősített csapon van rögzítve és melynél a rúgó és a kapcsolófej közötti összeköttetés is más; a 13. ábra az öntvény keresztmetszete, amidőn a csap nézetben van rajzolva; a 14. ábra a kapcsolófejet és a kocsi végének egy részét más kiviteli alakban alulnézetben tünteti föli, amidőn a kilincsnek kézzel való működtetésére szolgáló szerkezet és a kocsi oldaláról működtethető csap látható; a 15. ábra a 14. ábra egy részét mutatja részben metszetben; a 16. ábra a kapcsolófej egy részének oldalnézete, amidőn a kilincset működtető görbe tárcsa és emeltyű látható; a • 17. ábra egy részlet vízszintes metszete; a 18. ábra a vezető tárcsa részletrajza; a 19. ábra a csapot működtető rész nézete; a 20. és 21; ábrák a horog oldalnézetét és fölülnéaetét mutatják, mely horog oly kocsikkal kapcsolható, melyek csak a régi alakú horoggal és kapcsolással bírnak. Az 1. ábrabeli kiviteli alak értelmében a rugalmas kapcsolás egyetlen csavarrugóval bír, melynek középső részét (11) tok tartja, mely a kocsi vagy alváz gerendáihoz kapcsolható és a rdgót két részre osztja, melyek egyikei, a (10) rész kifelé és a másik (9) rész befelé terjed. A rúgó rugalmassága folytán a rúgószakaszok ezen végei oldalirányban bizonyos hajlékonysággal bírnak, ami lehetővé teszi, hogy a kapcsoló vagy a vonórúd vége korlátolt harántirányú mozgást végezhessen, mimellett a rúgószakaszok a vonórúddal tetszés szerinti módon lehetnek összekötve. A föltüntetett szerkezet értelmében a (16) rúd a rúgó tekerületein hosszirányban áthalad és egyik végén (14) fejjel van ellátva, mely (18) horonnyal bír, mely a rúgó csavarulatának megfelel és a külső (10) rúgószakasz végébe csavarható; a vonórúd belső végén (15) tuskó van elrendezve, mely hasonló horonnyal van ellátva. A (15) tuskó az említett módon a (9) csavarrúgószakasz belső végébe van csa<varva és szorosan a (16) vonórúd (17) pereméhez van tartva, még pedig (19) alátétlemez és (20) csavaranyák által. Ily módon a vonórúd a csavarrúgószakaszok ellentétes, végeivel egyszerű és tartós kapcsolat útján biztos összeköttetésben áll, mely tetszés szerint szétbontható és újból helyreállítható. A rúgó tartására bármely alkalmasalakú tok alkalmazható és mint a rajz mutatja, ezen (11) tok hasított (13) végdarabbal bír, melynek belső fölületéii csavarhorony van kiképezve; ezen horonyba a rúgó becsavartatok, mimellett a rúgót megfelelően beállított helyzetben (12) csapok biztosítják. A tok továbbá kifelé terjedő részszel bír, mely a (10) rúgószakaszt körülfogja azon célból, hogy a kapcsoló bizonyos oldaljátékkal bírhasson. A tok, mint azt a 3. ábra mutatja, esetleg (22) peremekkel látható el, melyek a toknak a kocsivázra való fölerősítésére szolgálnak. Mint azt az 1. és 2. ábra ímutatja, a vonórúddal alkalmas módon egy ismert szerkezetű (21) kapcso lófej köthető össze. A föntebbiekből következik, hogy a szerkezet leírt alakjával igen rugalmas hatás érhető él, minthogy a kapcsoló a rúgószakaszok szabad végein hajlékonyan van alátámasztva és nyomás folytán úgy függélyesen, mint oldalirányban korlátolt határokon belül kitérhet, A rúgó két szakasza sem vonó, sem ütköző feszültségeket nem visz át; az egyik